Most hogyan tovább, mit tegyek? Menekülni akarok!
Figyelt kérdés
Szinte számomra is hihetetlen, hogy hogyan kerültem ebbe a helyzetbe és nem értem mi történt de úgy érzem nagyon nagy baj van velem! 6 hónapos terhes vagyok és összeroppantam idegileg. Nagyon ocsmányul hangzik amit írni fogok de úgy érzem meggondoltam magam és mégsem akarom a babát! Hogy őszinte legyek én igazából már az elején sem akartam, csak a párom unszolására mentem bele mert nem akartam hogy elhagyjon. Ő már 38 éves és feltétlenül akart már gyereket. Nem is tudom hogy egyezhettem bele az ellenérzéseim ellenére, megbolondultam. Amikor kiderült hogy terhes vagyok még nem is volt gond, azt hittem hogy meg fogok változni és fokozatosan hozzászokom majd a gondolathoz és akarni fogom, de nem!! Rámtört a pánik, rádöbbentem hogy mindennek vége, a szépségemnek, szabadságomnak, függetlenségemnek és én ezt nem is akartam, egyszerűen nagyon nem vagyok rá kész. Rosszul vagyok magamtól ha tükörbe nézek, attól ha csak rágondolok. Tudom hogy ebből már nincs kiút, nem lehet visszaforgatni az időt és nem teherbe esni. A sírás kerülget az orvosi vizsgálatoktól, viszolygok ha a szülésre gondolok és hogy mi jön még utána. Próbálom titkolni a férjem és a családom előtt a helyzetemet de egyre nehezebb mert egyre rosszabbul vagyok. Már többször elhatároztam hogy öngyilkos leszek, de aztán mégsem tettem meg. Rettegek, félek magamtól mert egy nőnek, egy anyának nem szabadna így éreznie, soha!! Nem tudom mi lesz velem. Tisztában vagyok vele hogy milyen elítélendő, nem kell hogy erre emlékeztessetek, csak segítsetek, mit tegyek most? Én már arra gondoltam hogy önként bevonulok a pszichiátriára mert ennek így nem lesz jó vége.2009. nov. 6. 16:18
31/77 anonim 
válasza:
válasza:Utolsó válaszoló vagyok! Reméltem, hogy még vissza nézed a válaszokat. Az élet néha tényleg nagyon nehéz és nekünk azon kell lennünk, hogy megtaláljuk a boldogságot, és hogy másoknak is tudjunk adni belőle. 25 évesen szerettem volna először babát a páromtól, de csak 32 évesen sikerült teherbe esnem. Én ebben az évben hangosan kimondtam neki, hogy JÓ AKKOR NEM LESZEK ANYA ÉS SOHA NEM FOGOK TÖBBET ERRŐL BESZÉLNI-hiszen 7 évig nem sikerült a vágyam. És még abban a hónapban terhes lettem spontán, mert talán felszabadultam attól, hogy kimondtam ami a legjobban fájt! Beszélj a problémádról és elékpzelhető, hogy te neked is nagy fordulatot vesz az életed! Hajrá :-)
32/77 anonim válasza:
válasza:Szia!Nemitéllek el,abszolut.De ez tényleg a legjobb tanács,hogy menny el Pszichológushoz és Kineziológushoz,vess be mindent,hogy legyőzd ezeket a borzasztó érzéseket!Én tényleg nagyon sajnálom,hogy ennyire rosszul éled át ezt az egésszet,ezen viszont kénytelen vagy változtatni és ez csak egy Pszichológus segítségével teheted meg ehez az első lépést,hidd el segít!!!Ja és maszekhoz menny!KITARTÁST NEKED!
33/77 anonim válasza:
válasza:szia! Nem irigyellek Téged sem :(
én nagyon vágytam már egy babára, férjem még nem, ezért vártunk.egyszer azt mondta, hogy na most jöhet, pár óra múlva már terhes voltam !!!persze másnap mondta a férjecsém, hogy inkább mégis várjunk még pár hónapot... 2 hét múlva mikor teszteltünk, férjem volt a világ legboldogabb embere, én pedig beparáztam.De felfogtam, oké, baba itt van, elkezdtem a neten olvasgatni, felészülni rá.
Aztán kezdődött a kálváriánk, véreztem,kórházba kerültem, végig fekütem, megint véreztem, megint kórház, és így tovább a 9. hónapig :(
Most ott tartok, hogy próbálok nem gondolni arra, hogy terhes vagyok, mert akkor mindig arra gondolok, hogy én ezt már nem akarom :(
De tudom, hogy ha vége lesz ennek a borzasztó terhességnek, én leszek a legboldogabb anyuka!!!
ez egy annyira felfoghatatlan doog, és az ismeretlen ami előtt állunk nagyn ijesztő. Próbálj nem annyit gondolni rá, biztos nagyon fogd szeretni a babád!
Bocs, hoy hosszú lett :)
36 h kismami :)
34/77 anonim 
válasza:
válasza:Nagyon sajnállak mert ez borzasztó érzés lehet,gondolom nem kis bűntudat társul mellé.Én is azt mondom amit a többiek,hogy kérj orvosi segítséget és ne félj a családodtól.Ha kiderül neked lesz könnyebb mert nem kell tovább titkolnod a félelmeid és az ő segítségük sokat javíthat.Ha egyedül maradsz a problémáiddal csak egyre lejjebb mész és még rosszabb lesz.Te nem vagy rossz ember csak problémáid vannak de megfelelő segítséggel kilábalsz belőle!Ez terhességi depresszió amire van megoldás.Remélem minden rendben lesz és kívánok neked sok erőt és kitartást és mihamarábbi gyógyulást!
35/77 anonim válasza:
válasza:Szia!
Nagyon sajnálom a babádat,menj el orvoshoz!nekem ORVOSI MŰHIBA miatt meghalt az egyetlen kisfiam,azóta teherbe sem tudok esni és bármit megadnék érte,hogy csak pár percre a karomban tarthassam!Pedig mi a férjemmel és az egész családom nagyon vártuk és szerettük őt és mégis el kellett őt temetnünk!Nem becsmérellek,de fordulj orvoshoz,mert ez egyikőtöknek sem jó!Én is csinos voltam de 25 kg-ot híztam a terhesség alatt,már sokan piszkáltak is,de annyira LESZARTAM,mert tudtam,hogy milyen csodás dolog az,ami történik velünk!Oxigénhiányos volt a drágám,gépeken élt,nem reagált semmire,csak amikor az inkubátorban simogattam és fogtam a csöpp kis kezét,a gép agytevékenységet mutatott,mert érezte,hogy én vagyok az anyukája és nagyon szeretem!!!!!!!!!
Gondold végig!!
36/77 anonim válasza:
válasza:En is terhessegi depresszioval kuszkodok, szinten 6 honapos terhes vagyok es 26 eves. Kover balnanak erzem magam, es felek, hogy mar ilyen is maradok, rettegek attol, hogy beteg gyerekem lesz, ingerult es turelmetlen vagyok a kornyezetemmel es csodalom, hogy a munkahelyemen meg van ember, aki hozzam mer szolni, a munkamban visszaleptettek a terhessegem miatt. Alig varom, hogy tul legyek a terhessegen es buntudatom van ettol es attol is, hogy minden 'normalis' kismama boldog, nyugodt, en meg ennek a komplett ellentete vagyok es maris borzalmas anyja vagyok a gyerekemnek. En a csaladhoz es pszichologushoz is fordultam es ugy erzem, hogy segitett. Ne hidd, hogy baj van veled, sokan erzunk hasonloan, csak sokan nem merik ezt felvallalni a szokasos tarsadalmi elvarasok miatt. Minden terhesseg mas, mindenkinek masok a korulmenyei, ki igy, ki ugy el meg helyzeteket, nem kotelezo kicsattanni a boldogsagtol 9 honapon keresztul. Engem a pszichologus vezetett ra 45 perc utan, hogy mennyire egyszeru a megoldas es mennyire apro dolgokbol epult fel bennem komoly depresszio. Nem azt mondom, hogy most kirobbano formaban vagyok, de sokkal jobb es tudom, hogy egyre jobb lesz. Szoval kitartas es ne zard magadba az erzeseidet, kerj segitseget, mert egyedul szinte lehetetlen ebbol kimaszni! Hidd el, hogy megkonnyebbulsz, ha megosztod valakivel a gondjaidat es rajossz, hogy teljesen normalis vagy. :)
37/77 anonim válasza:
válasza:én erre csak annyit írnék hogy ez a lány teljsen kétségbe van esve és segítséget véleményt kért és nem megvetést!Ha olyanokat írtok neki hogy szüljön meg és dobja el magától aztán legyen öngyilkos attól jobb lesz?!Gondoljátok ezzel segítetek neki?!Nagy frászt,és lehet ezek miatt kerülne oda ő is és a baba is,amiket írtok!Sajnos nem könnyű az élet senkinek,sőtt van akinek sokkal nehezebb,de ő akar,csak segítség kell neki,mert egyedűl nem megy!És ha ilyen módon rátámadunk még nagyobb bajt csinálunk.Nehéz lenne egyszerűen megvetés nélkül segíteni???!!!!Ezen az a pár válaszadó gondolkozzon el,akinek ne inge ne vegye magára persze!Majdnem mindenki ugyanazt tanácsolta,orvos,pszichológus mindenképp!Ez nagyon fontos!!!Sok sikert kívánok neked,és remélem sokkal boldogabb leszel a picivel és a pároddal mint azok akik olyan gusztustalanságokat írtak neked!!!én nagyon bízom benned!!!
38/77 anonim válasza:
válasza:Nem kéne bántani azokat akik terhességi depresszióban szenvednek mert arról nem tehetnek.Nagyon sajnállak és tudom,hogy neked ez pokoli érzés,de van segítség!Avasd be a családod és a férjeddel együtt menjetek el az orvoshoz.Az ő támogatása nagyon sokat segíthet a gyógyulásban!Annak a válaszolónak aki az ocsmány kommentet írta kívánom ,hogy 1 hétig érezze azt amit a depressziós kismamák! Ő az 1 hétbe is beleőrülne!Könnyű itt osztani az észt egészségesen.Szerintem a kérdező is boldogabb lehetne ha nem ezek az érzések kavarognának egyfolytában!TARTS KI!!Sok sikert a gyógyuláshoz!
39/77 anonim válasza:
válasza:Én is félek attól, hogy elveszítem a szépségem. Pláne hogy ebből élek... Nagyon depressziós, sírós és érzékeny voltam. A párommal viselkedtem gonoszan. Félek, hogy mi lesz velünk, hogy elég pénzünk lesz-e, hogy mit fogok vele kezdeni. De attól is rettegek, h nehogy baja essen. De szerintem ha már lenyugodtak a körülmények, és letisztul, hogy hova is szülöm, akkor végre ki tudom élvezni a terhességet. Szerintem fordulj pszichológushoz. Mindenképpen! Ez nagyon fontos neked is, meg a babának is. Ha még szülés utáni depressziód is lesz, lehet olyan döntést hozol amit egy életre bánsz. Talán az anyukáddal való viszonyod is ott van a háttérben(?) és nem csak önzés! A rosszallóktól meg ne borulj ki! Szorítok neked, és a bébinek, h rendbe jöjjenek a dolgok.
40/77 anonim válasza:
válasza:Egyszerűen depressziós vagy,megy el orvoshoz,és beszélj a családoddal is,ennyi a megoldás!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!