Mi az a 13 kérdés a allatvedelem.kormany.hu kérdőívben?

Kérjük, töltse ki a kérdőívet!

1.

Egyetért-e azzal, hogy az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek működését továbbra is rendszeres pályázati forrással segítse Magyarország Kormánya?

Igen, mert az állatmenhelyeken és az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknél a rászoruló állatokért végzett önkéntes és áldozatkész munkát pályázati forrással is szükséges támogatnia Magyarország Kormányának.

Nem, mert a civil szervezetek az 1% felajánlásával és önkéntes adományokkal képesek a feladatokat megoldani.

Az állatmenhelyeken és az állatvédelmi civil szervezeteknél végzett áldozatos és önkéntes munka támogatása elengedhetetlen annak érdekében, hogy a naponta jelentkező kihívásokkal eredményesen szembe tudjanak nézni az elhivatott állatvédők.

2.

Egyetért-e azzal, hogy a felelős állattartásra való nevelést már kisgyermekkorban indokolt elkezdeni?

Igen, mert kiemelten fontos, hogy a még mindenre nyitott felnövekvő generáció megfelelő forrásból ismerje meg az állatok alapvető szükségleteit, viselkedését, és így felelős hozzáállás alakuljon ki bennük az őket körülvevő állatok, illetve ezen keresztül általában a közösségi normák betartása iránt.

Nem, mert a felelős állattartás spontán kialakul, nem szükséges tanulni.

Az óvodai, iskolai nevelés során ismerik meg a gyermekek a normákat, kulturális szokásokat, értékeinket. Az élőlények védelmének fontosságát kisgyermekkorban játékos formában, iskoláskorban pedig az oktatás során szükséges elsajátítani. Fontos, hogy környezetünk védelme és az élőlényekhez való viszonyulás nevelése a jövőben is a nemzeti alaptanterv részét képezze.

3.

Egyetért-e azzal, hogy a hatóságok minden rendelkezésre álló eszközzel, szigorúan lépjenek fel a nem megfelelő állattartás ellen?

Igen, mert az állatok kiszolgáltatottságával visszaélő személyek ellen a hatóságok kölcsönös együttműködése kiemelten fontos annak érdekében, hogy az állatkínzás vagy a nem megfelelő bánásmód kellőképpen szankcionálva legyen.

Nem szükséges szigorúbb fellépés.

Az állatok sérelmére elkövetett bűncselekmények ügyében fontos, hogy a hatóságok megfelelő ismerettel és tudással rendelkezzenek annak érdekében, hogy az elkövetett cselekmények ne maradjanak szankció nélkül.

4.

Egyetért-e azzal, hogy egy országos ivartalanítási programnak kiemelt szerepe lehet a kóbor kutyák számának csökkentésében?

Igen, mert az ivartalanítás a kóborkutya-populáció mederben tartásának és a nem kívánt szaporulatok megelőzésének egyetlen megbízható és humánus eszköze.

Nem, mert a kóbor kutyák számának csökkenését csak fokozott befogással és ebrendészeti telepen való elhelyezéssel lehet megoldani.

Magyarország Kormánya 2019-ben 101 millió forintot biztosított ivartalanítási programra, amelynek folytatása, és az erre fordított összeg mértékének emelése indokolt. A kóbor kutyák számát figyelembe véve, a kezdeti törekvések kedvező hatásai már érezhetőek az elmaradt régiókban.

5.

Egyetért-e azzal, hogy a kóbor kutyák befogásának jogi alapját meg kell reformálni?

Igen, mindenképpen indokolt a jelenleg hatályos jogszabályhely korszerűsítése. Az ebrendészeti telepek állatvédelmi, illetve állat- és közegészségügyi szempontból is megfelelő színvonalú működtetésének biztosítása érdekében a kor követelményeinek megfelelően szükséges részletesen újraszabályozni a területet.

Nem, mert a jelenlegi is jól működik.

Sokak véleménye, hogy az ebrendészeti tevékenységet folytató szakemberek munkájukat felelősen, az adott kor feltételeinek megfelelően, teljes körű szakmai ismerettel és a jogszabályok betartása mellett végezhetik. Csak így érhető el, hogy az egyébként traumának kitett állatok minél kevesebbet szenvedjenek hányattatott sorsuk miatt.

6.

Egyetért-e azzal, hogy az állatok sérelmére elkövetett cselekmények miatt indított eljárásban a bántalmazott állatok sorsa mielőbb rendeződjön?

Igen, mert kiemelten fontos, hogy a bántalmazott állatokat az eljárás során ne érje több negatív hatás és inger.

Nem, mert az eljárás egyetlen lényeges szempontja a felelős személy megbüntetése, és nem az állatok védelme érdekében indult.

Az eljárások során az „elkobzott” vagy „lefoglalt” állatok helyzete akkor rendeződik leggyorsabban, ha a hatóságok együttműködve, gyorsan hozzák meg döntéseiket. Így elkerülhető, hogy az eljárásban az állat további károkat szenvedjen.

7.

Egyetért-e azzal, hogy a „három csapásként” ismert büntetőjogi szabályozás mintájára szigorúbban kell büntetni azt, aki többször is állatkínzást követ el?

Igen, mert az állatokon elkövetett bántalmazás visszatérő esete mellett nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény, hogy az elkövető akár embertársával szemben is erőszakos bűncselekményt követhet el. A normaszegő magatartás szankcionálása mellett figyelembe kell venni a társadalom védelmét is.

Nem, mert túlzónak tartom az állatok életét és egészségét az emberével hasonló szintre emelni.

Gyakori vita a különböző fórumokon az, hogy a többszörösen visszaeső állatkínzók miért nem kapnak szigorított büntetést. Egyes vélemények szerint a Büntető törvénykönyv módosítása szükséges olyan módon, hogy az állatkínzás egy új, minősített esettel egészüljön ki.

8.

Egyetért-e azzal, hogy a tiltott állatviadalon való részvétel büntetést vonjon maga után?

Igen, mert a passzív résztvevők ugyanolyan módon támogatják az állatviadalokat, mint a helyszínt biztosítók, az állattulajdonosok és a fogadásban részt vevő személyek, e tevékenység az állatok bántalmazása mellett tiltott szerencsejátéknak is minősül.

Nem, a nézők szórakozása az állatkínzás alatt nem bűn.

Zéró toleranciát kell alkalmazni mindazokkal szemben, akik bármilyen módon támogatják vagy elősegítik az állatok számára gyakran végzetes kimenetelű viadalok működését.

9.

Egyetért-e azzal, hogy szükséges a bántalmazást elszenvedő haszonállatok (pl.: ló, szarvasmarha) részére ideiglenes haszonállattartó telep létrehozása?

Igen, hiszen a jelenleg működő állatmenhelyek és civil szervezetek többsége nincsen felkészülve haszonállatok befogadására. A központilag kialakított haszonállattartó telep megnyugtató választ nyújtana azon állatok elhelyezésére is, amelyek speciálisabb igényekkel rendelkeznek, így a bántalmazást követően, illetve a büntetőeljárás ideje alatt megfelelő ellátásban részesülnének.

Nem, mert a haszonállatot egyéb módon még lehet hasznosítani, nem szükséges haszonállattartó telepen elhelyezni őket.

A haszonállatok gondozása gyakran speciális ismereteket és igényeket követel, amelyet megfelelően képzett szakemberek tudnak biztosítani. Az elhivatott állatvédők minden alkalommal igyekeznek segíteni egy bajba jutott élőlényen, azonban elhelyezésük csak akkor válik igazán megnyugtatóvá, ha megfelelő körülményeket tudnak biztosítani a számára.

10.

Egyetért-e azzal, hogy az Országos Állatvédelmi és Állatjóléti Tanács működését a társadalom számára ismertebbé kell tenni, feladatkörét felülvizsgálni, a szükséges mértékben bővíteni kell?

Igen, mert az állatvédelemhez kapcsolódó szakterületek (pl.: állattenyésztés, természetvédelem, laborállat-tudomány, vadgazdálkodás) szakértőinek, illetve a területhez kötődő intézmények szakembereinek összehangolt munkája szükséges ahhoz, hogy az állatokat érintő kérdésekben a lehető legmegfelelőbb döntések szülessenek.

Nem, mert az eddigi működését nem tartom hatékonynak, és nem gondolom, hogy meg fog tudni újulni.

A Tanács legfontosabb feladatai között szerepel az állatvédelemmel kapcsolatos aktuális ügyek megtárgyalása, az azokkal kapcsolatos esetleges javaslatok megtétele az érintett szakfőosztályok felé. Emellett feladata az állatvédelemmel kapcsolatos jogszabály-tervezetek véleményezése, szakmai előkészítése, különös tekintettel a kóbor állatokról szóló rendelettervezetre.

11.

Egyetért-e azzal, hogy a pirotechnikai eszközök használatának engedélyezését szükséges megreformálni annak érdekében, hogy az ember környezetében élő állatok nyugalmát ne zavarják, és a környezetet kevésbé szennyezzék?

Igen, a tűzijátékok és petárdák használata mindenképpen szigorúbb szabályozást igényel, nemcsak a háziállatok zavarása, hanem balesetveszélyes és környezetszennyező mivoltuk miatt is.

Nem, mert a felelős állattartónak meg kell oldania, hogy december 31-én a háziállata biztonságos helyen legyen, emellett évente csak egy napot kell kibírnia az állatnak.

Bár jelenleg az év utolsó napján engedélyezett a tűzijáték használata, a petárdázás ebben az időszakban is tiltott és büntetendő. Ennek ellenére sokan nem tudnak arról, hogy mit és milyen feltételek mellett lehet használni. A tiltott használat szankcionálása emellett rendkívül nehézkes ebben az időszakban. A háziállatok nyugalmának megzavarása mellett azonban fontos figyelembe venni, hogy ezek az eszközök testünk épségére és egészségünkre is veszélyesek, valamint rendkívül nyugtalanító fogyatékossággal élő embertársaink számára is.

12.

Szükségesnek látja-e a Nemzeti Állatvédelmi Program megújítását és egyidejűleg egy hosszú távú állatvédelmi tervezet kidolgozását?

Igen, mert a jelenlegi program nem igazodik az újonnan felmerülő kérdésekhez és problémákhoz.

Nem, a jelenlegi program elég megoldást nyújt a felmerülő kérdésekre.

Az állatvédelem területén belül több olyan ügy van, amelynek a megoldása csak jól felépített, több éves intézkedési terv mentén képzelhető el, mivel a felszíni kezelés csak átmeneti megoldást jelentene.