Akváriumhoz tószűrő?

Az igazat megvallva, egy ekkora akváriumhoz egy alsópolcos szűrőrendszer lenne a leghatékonyabb. (Ugye ahhoz az akváriumot meg kellene fúrni).

Meg lehet kerti tavi szűrővel is szűrni egy ilyen akvit, viszont kellene tudni, hogy milyen halak lennének benne. Mert ha sügéres, azt aztán növényesítheted akárhogy, az a baj salátabár lesz a halaknak. Ha ilyen nagy ragadozós, ott az etetésnél nagyon sok bomlástermék képződik. A pirájás, kajmánhalas akváriumoknál, ott aztán használhatsz te 20 kg siporaxot, matrixot, purigent akármit, nem lesz jó a biológiai szűrés, még akkor sem ha gyakori vízcseréket csinálsz. A nyers hússal való etetés, egy "külön világ" a szűrésben. Ezt onnan tudom, mert egy barátom 2800 literes ragadozó halas akváriumhoz KÉTSZER is építettem technikai tartályt. A második technikai tartály már 450 literes volt, telepakolva mindenféle szűrőanyaggal. Még sem ment le a nitrát értéke. Vannak akkora sügéres, és ragadozó halas akváriumok, amiket te 4db nagy külső szűrővel, vagy nagy technikai tartállyal sem tudsz hatékonyan szűrni. Ilyenkor már muszáj befektetni egy denitráló szűrőre (más néven nitrátreduktorra). Külföldön tengeri akváriumoknál, már sokszor a fehérjelehabzókat úgy gyártják le, hogy egybe vannak építve a denitrifikálóval.

[link]

De már kezd édesvízi akvarisztikában is elterjedni (külföldön), főleg a fentebb említett ragadozós akváriumoknál, továbbá a diszkoszhalas és a nagy afrikai sügéres akviknál is. Olyan akváriumoknál, ahol muszáj a nitrát szintnek nagyon-nagyon alacsonynak lennie, vagy ne is legyen (lásd: diszkoszhal), illetve az erősen megterhelt akváriumoknál jó ez az eszköz.

[link]

Maga az eszköz annyira nem olcsó, de helytakarékosabb, és nagy (1000 liter feletti) tartályoknál olcsóbb, mint megvenni 10-20 kg matrixot vagy siporaxot (ami nem lesz elég!)

1000 liter feletti akváriumoknál szerintem sem kellene külső szűrőben gondolkodni. BÁR... egy KERTI TÓ szűrő, az lehet hatékony.

Vagy kellene vásárolni ilyen 80-100 literes műanyaghordót, olyat amibe a cefrét szokták erjeszteni.És abból csinálni még egy külső szűrőt. Kis barkácsolással, össze lehet hozni egy ilyet.

[link]

A képen ez éppen egy kerti tó szűrő, de működne akváriumnál is. Olcsóbb is egy ilyet legyártani, aztán egy ilyenbe bele lehet pakolni bőségesen biológiai szűrőtöltetet és szivacsokat. Amúgy amiről Rozsda Sárkány írt, nitrátreduktorról azok valóban iszonyatosan hatékonyan lecsökkentik a nitrátot (ezért tilos növényes akváriumoknál használni :D) ráadásul a nitrátreduktort nem is kell beletenni egy szűrőakváriumba, egy kisebb dózispumpával úgy is lehet használni mint egy külső szűrőt. Azt hiszem dózispumpa juttatja az akvárium vizét a reduktorba és a reduktorból kijövő vizet pedig rákötik a külső szűrő toló ágára. Valahogy így, de ebbe nem vagyok biztos.

Mondjuk a legeslegjobb az lenne, ha meg lenne fúrva az akvárium, és alá egy technikai tartály.

"Vagy kellene vásárolni ilyen 80-100 literes műanyaghordót, olyat amibe a cefrét szokták erjeszteni."

Én homokszűrőt csináltam belőle, el van süllyesztve a tóban hogy télen is működjön, ragadozóknál is megfelelt.

Hidegvizi akváriumnál is ugyanilyet használok.

"Én homokszűrőt csináltam belőle, el van süllyesztve a tóban hogy télen is működjön, ragadozóknál is megfelelt.

Hidegvizi akváriumnál is ugyanilyet használok."

Mesélj már légy szíves erről a homokszűrőről. Érdekel. A hordóba, teszel a szivacsok közé homokot zsákban? Nem megy valamennyi homok vissza a tóba vagy a hidegvízi akviba? Bocsi, de nem értem. :) Viszont érdekel.

Eddigi eredményeim kirészletezését eddig mindig megbántam. Ilyen volt hajdanán az alsópolcos nyitott külsőszűrő is bár nálam évek óta jól megy a nagyérdemű leselejtezte ezért nem publikus.

A zsákos megoldást én nem merném javasolni mert rövid ideig menne jól, egy eliszaposodott homokzsákot tisztítani nagy oboaverseny.

100-as pvc-cső megy le a hordó aljáig, ott fűrészesre van vágva, a cső felül kb. 20cm-el a tófelszin fölé ér.

Legalulra pár vödör dió nagyságó kavics megy aztán a borsó, gyöngykavics, rostált sóder sorrendben, végül a homok a tetejére. Az arányokra már nem emlékszem mert már vagy tíz éve hogy lent van. A hordó szája a víz alatt van lefedve ráccsal hogy ne essenek csapdába a halak. Az áramlás alulról felfelé történik a vastag csövön át így nem tömörödik össze a homok, a csőbe szivacs betét van csak ezt szoktam tisztítani. Fontos hogy a homokszűrőn nagyon kicsi legyen az áramlás hogy a homok a hordóba maradjon. tisztítani ellenirányú szivattyúzással lehet pl. ülepítő tartályba vagy csatornába.