Fríz tyúkkal van valakinek tartási tapasztalata pl. ragadozók terén?
válasza:17-es vagyok.
Ilyen lehetőség, amit te gondolsz olyan nincs.
Állattartók alapvető szabálya, hogy még állatvásárlás előtt készítek egy vésztervet, hogy "ha nyaralni megyek" (és ebben minden más is benne van). Kell legyen valakid, aki képes ellátni az állataidat, mert ilyenkor nem az lesz a legnagyobb gond, hogy nem csukja be őket senki, hanem a kaja és a víz is elmarad. Szóval, ha nincs senki ismerős, akire rábízhatod ilyen esetekben az állományt, akkor vagy ne menj soha sehova, vagy ne tarts állatot.
Nagyon vad/természet alapon gondolkodsz, de ebben sem ismered a törvényeket. Ami csibe kibújik tavasszal, annak csak fele éli meg a következőt. Normális esetekben ezért nem szaporodnak túl a prédaállatok.
Nálad is az lenne a legtermészetesebb, ha kikel 30 csibéd, és tavaszig elvisz 15-öt a róka, meg a nyest. Nem létezik olyan, hogy "róka elől elrepülő tyúk".
Vegyünk alapul egy viszonylag jól repülő fajtát, bizonyos ideig képesek repülni, de ahova le kell szállni ott várni fogják. A róka pedig tud fára is mászni, vagy ha sikertelenül jár, majd visszajön.
Itt is jön a bibi, hogy nem tudod a természetet miniben lemásolni. Amint rátalál a róka a tyúktanyádra addig jár majd oda, amíg csak van miért. Tehát az sem játszik, hogy kieggyezel természetanyuval az éves veszteségben. (Pedig ilyesmiben még én is benne lennék.)
A te elképzeléseihez a következőt tudom ajánlani:
Egy üres telek, vagy legalábbis egy hatalmas rész (ezalatt hatalmasat érts) a kertből, mert 20-40 nm még 10 tyúknak sem elég egész évben. Kikaparják úgy a füvet, hogy 10 évig nem nő újra, ha nem veted, és hagyod kinőni.
Illetve réges-régen, talán leginkább a vándor népek alkalmazták az ún. tyúkkocsikat. Ez egy normál kocsi, két oldalában beépített tojófészkekkel. Ezek úgy működtek, hogy kitolták a rétre, a tyúkok egész nap legelésztek, és este visszaszálltak a kocsiba, majd bezárták azt a gazdák, és vagy ott hagyták és egy idő után tovább álltak vele. Reggel meg összegyűjtötték a tegnapi tojást.
Nyilván ez ma is csak zárt területen elképzelhető, de mást már nem tudok mondani neked.
Illetve, persze hogy senki sem születik tudással, de nálad azt érzem, hogy bárki bármit mond tudással, tapasztalattal a háta mögött, te akkor sem hiszel neki, hogy nem lehet úgy, ahogy te azt elképzelted. Inkább erre a makacsságra irányult volna a kritikám.
Különben tényleg számolj újra a tojásnak, és ne felejtsd el belevenni a takarmányt is, hiszen attól, hogy egész nap kapirgálnak nem fognak tojni neked. Nagyon fontos a szemes takarmány, amit te adsz, valamint az állati és növényi eredetű, amit maguk szednek össze.
válasza:Japán tyúkról azért nincs fajtaleírás, mert az egy keverék "fajta". Ha lehet mondani nem is létezik olyan értelemben, mint a fríz, vagy a holland bóbitás.
Eredetileg a japán/krédli az egy háztáji törpetyúk volt, de ma már mindenféle törpének a vonala is felfedezhető egy-egy családban. Lehet akármilyen, csak a mérete, a kotlási hajlama (iszonyat nagy és megbízható) és a tojáshozama az ami meghatározza.
Arról tudok, hogy 20-40 m2 nagyon kevés 10 tyúknak, de 1-nek is nagyon-nagyon kevés, mivel abban gondolkodom, hogy a terület eltartsa a tyúkokat (amikor nincs hó). Szemestakarmányt adnék is (saját termést), és vetnék is nekik legelni, viszont azt nem értem, miért megtörve ajánlottad adni, hiszen a természetben nem töri meg nekik senki. Vagy azt gondolnám, túl nagy nekik az a mag, azaz kisebb magokkal táplálkoznának, ha ők keresgethetnék össze a magot. (Pl. az elterjedten adott kukorica szerintem túl nagy, vagy más miatt nem természetes táplálékuk, de ezt nem is ajánlottad)
Egy hatalmas területet körbekeríteni sem egyszerű, sok vadháló kellene hozzá, és át is átrepülik, meg amúgy is jobb lenne, ha önszántukból nem mennének világgá. Úgyhogy ha nem muszáj, nem lenne ilyen drótkerítés.
A tyúkkocsi nem rossz, nekem ennyire nagy legelőm nem lenne, hogy utaztatni kelljen az otthonuk.
A gyöngytyúkról is hasonlókat olvastam, mint a frízről. Szeret repülni, faágakon aludni, vad tulajdonságai megmaradtak. Mindez teljesen jó lenne. Akkor már az érdekelne, mi a különbség köztük: a gyöngyösnél azt olvastam, 110-120 tojás/év, máshol 60-80 tojás/év 48 g, máshol: első tojóidőszakban több, mint 80 tojás/év, máshol 80-100 tojás/év és időjárástól is függ... A frízre az eddigi 160 tojás/év mellé az találtam, hogy az első tojóévben 150-160 tojás/év 50-52 g .....itt igazodjak ki. Az jó, hogy a gyöngyös tojása tovább eláll. Ennyi alapján a fríz jobb tojónak látszik.
A gyöngytyúk hangjáról írták, hogy borzalmas, de egyszer meghallgatva videón nem tűnt annak. Ha egész nap ez megy, azt nem tudom, milyen, az nem derült ki, mennyit énekelnek.
A gyöngyös, mivel Afrikából származik, ez arra enged következtetni, hogy a fríz bírja jobban a telet, főleg, hogy a gyöngyös fején nincsen toll.
A leírásból úgy tűnt, hogy a gyöngyös kevésbé kézhez szoktatható, érdekelne ilyen tapasztalat is, ha van.
Már bíztam másra az állatomat, ez nem túl kellemes, ha az állatnak épp akkor történik valami baja...
Lehet, hogy van bennem makacsság, de úgy látom ilyesmiért neked sem kell a szomszédba menni. Innen nem tudhatom, ki mit próbált ki, és hogyan, és mit tapasztalt. Persze, az elképzeléseim közül az idealisztikusak nem törnek rögtön össze mint egy tojás, ahhoz idő kell. Meg nem is tudhatom rögtön, kinek higgyek, hiszen már egy csomó elterjedt nézetről kiderült, hogy tévhit. Pl. hogy a tojásnál maradjak, az orvosok nagy része egészségtelennek mondta a sárgáját, kisebb része nem. Mára ez már tiszta a számomra, hogy minden oké a sárgájával.
Hogy a róka mászik fára, az nekem új információ, nem gondoltam volna, de ezt bizony jó tudni. Ha a tyúkok vékonyabb ágon alszanak, amire egy róka nem merészkedik, akkor jó. Viszont szerintem ha a szomszéd fára át tud reppenni a tyúk, akkor is jó, a rókát észreveszi abból, hogy mozog alatta az ág, és felébred. Vagy ha az egyikük mindig fenn van, riasztja a többit. Egy vad fajta remélhetőleg ennyit tud (?). Gyümölcsösbe tervezem a tyúkokat, nem nyílt mezőre, tehát sok fa lenne egymás szomszédságában, szerintem ez megnehezíti a ragadozók dolgát.
válasza:Igen, inkább az a problémám, hogy a saját elképzeléseidből nem igen engedsz, pedig azok nagy része egy utópisztikus valótlanság.
Kezdve onnan, hogy a lehető legtermészetesebb rendszert akarod lemásolni, de úgy, hogy közben nyereséggel (!) ki is vegyél belőle.
Na már most, hogy dogmatizáljak pár dolgot:
1. Kerítés kell!
Azért hogy ragadozó ne menjen be, és azért, hogy az állataid ne menjenek ki (utóbbi törvényben is van).
2. A fák nem jelentenek védelmet!
A róka, a nyest, a patkány, mindenféle ragadozó, kivéve Mari néni foxiját képes fára mászni. A róka meg nem fogja nézni, hogy elbírja-e az ág, max letörik, és hajtja úgy a tyúkokat, a többi ragadozót meg elbírja az is, ami a tyúkot. Este, amikor jönnek a ragadozók, a tyúkok nem jól látnak, szinte el vannak kábulva, alszanak, nem olyan a reakcióképességeik. Még így ember is meg tudja őket fogni.
3. Kizárólagos védelmet csak a zárható, résmentes ól jelenti!
A fentiekből kövekezően.
És a rizsa:
Nem is azt mondtam, hogy költöztesd őket, csak leírtam, hogy azzal a kocsival hogyan is működtek régen ezek a szabadtartások. Példa volt arra, hogy hogyan valósulhatnak meg az igényeid a valóságban.
Azt akarod, hogy a terület tartsa el őket. Akkor ne csinálj semmit a területtel! Egy vad parlag a legjobb nekik, mivel ha beveted valamivel, azt kicsipedik és utána csak a föld marad, állatok nélkül.
Viszont jobb, ha vetésforgóban használnád azt a gyümölcsöst. Én mindenképp pihentetném egy év után a területet, mert szó szerint tönkreteszik azzal, hogy az év 300 napjában kapirgálnak rajta és legelik a növényeket, eszik az állatokat.
Kaja:
A házi tyúk vad őse a bankivatyúk. Az ő élőhelyén nem feltétlen fordulnak elő a nálunk termeszthető növények. A kukorica pedig túl nagy szem a törpéknek. Van rá példa, hogy van akinél megeszik, de én amondó vagyok, hogy nem kell kísérletezni, erőltetni. Akkorát kéne lenyelniük, mint a szemük és ők nem kígyók.
A gyöngyös meg köszöni szépen, évszázadok óta bírja Európa zord teleit.
Tojás szempontjából lehet tényleg nem a legjobb választás.
Még ami eszembe jutott, az a baranyai tájfajta, Hegedüs Tibor alakította ki a fajtát, ami úgymond az az igazi régi kettőshasznú paraszttyúk küllemét és teljesítményét hozza. Ezek pedig igénylik is ezt a szabadabb tartást. Van fb csoportjuk ott a legalapoktól elmagyaráznak mindent és segítenek. Vagy ha maradsz a törpéknél, akkor is ajánlom egy fb csoport felkeresését, ahol nálam okosabbakat is kikérdezhetsz.
válasza:Gyümölcsösben tyúkot tartani kerítés nélkül?? Ezt ugye nem gondoltad komolyan? Hetek sőt napokon belül vilagul mennek. Nem lesz okuk ott maradni ugy elmennek sosem látod őket. Eleve ha megveszed őket bezarva kellene tartanod hogy megszokjak ha csak ugy odarakod őket akkor simán elmennek. Öngyilkos tervek ezek.
Vegyél egy pár tojohibridet oszt tartsd szépen az udvaron elkeritve abbol lesz a legtöbb hasznod.
Azt azért nem hinném, hogy a te birtokod körül olyan kerítés van, ami mindezt tudja, mivel egy fél vagyon lenne, ha létezne. Láttam már olyat, hogy a hiányos kerítésen úgy járnak ki és be a háziszárnyasok, ahogy akarnak, tehát ott nem a kerítés marasztalja őket, hogy ne menjenek világgá.
Ha érkezik egy új szárnyas, neki nyilván lenne egy kisebb elkerített rész, mire megszokik, és kiengedhető.
(Egyébként azt írtam, hogy nem lenne drótkerítés...ezek szerint olyat, ami nem drót, nem próbáltál.)
(Ez válaszom a 25. hsz-ra is.)
Akkor tehát nem alszanak éberen a tyúkok. Egy idealisztikus elgondolással kevesebb.
Ha már a rókák, nyestek, patkányok a fára is képesek felmenni, akkor valószínűleg nem nekem jut először az eszembe, hogy valamivel jó lenne megakadályozni, hogy feljussanak a fára. Biztos létezik már valami bevált módszer erre.
Emellett valami magyarázatának kell lennie, hogy a fán alszanak a tyúkok, mivel a természetben az olyan viselkedések maradnak meg, amik valamiért jók az élőlénynek.
Egyébként pedig az ól bezárásának és kinyitásának időpontja elég képlékenynek tűnik. A ragadozók nem ismerik az órát, és a nappalok hossza folyamatosan változik. Vagy onnan lehet tudni, hogy túl késői a zárás, vagy korai a nyitás, ha már eltűnt egy tyúk...
Monokultúrát szántással, ásással nem vetnék nekik, csak sok kis területre vetnék pluszban szemestakarmányt lehetőleg minél vegyesebben mással. Az általad javasolt parlagi állapotot sok helyen próbálnám hagyni. Köszönöm az ehhez fűződő tanácsokat is.
Arra törekszem, hogy nekem is, és a tyúkoknak is a legjobb legyen. Szerintem jobb lenne, ha minél több időt tölthetnének a szabadban, minél kevesebbet az ólban, nem kell reggel se várniuk, mire kinyitják őket. Ha bezárnám őket, akkor főleg az én hibázásom által okozott életveszély fenyegeti őket, azaz ha elmarad a bezárás, vagy késői, akkor könnyen csaknem az összes tyúkot elragadhatják, ha viszont elég biztonságot jelentene a fán alvás, akkor ilyen nagy pusztulás ragadozó által nem lenne. Azt nem értem, miért lenne baj, hogy a lehető legtermészetesebb rendszerben gondolkodom nyereséggel. Mondjuk ki mit ért nyereség alatt. Mert az színtiszta nyereség, hogy egészséges teljes életet élő tyúkjaim lennének, és biotojásom is, és időhöz kötöttségem kevésbé. Az ebből adódó lelki és fizikai hatás egyértelmű nyereség. Szerintem mindenki csak nyerne. A legjobb lenne, ha a természetből élne az ember teljes mértékig.
Azért persze hozzáteszem, hogy a zárásos módszer nagyon jó, tudva, hogy a 3-as tojást milyen körülmények közt "gyártják". Azt érzékeltetted, nem tart semmiből bezárni, tehát a bezárás hiánya ezek szerint neked nem jelent se veszteséget, se nyereséget, ha már ilyen szempontból vizsgálom.
A fb...ha lehet, kerülöm...
A baranyait megnéztem, súlyban 2szerakkora (tehát gondolom 2szerakkora területet igényel kb.), viszont 2szerannyit nem tojik, és nem repül, még mindig látom a fán alvósokban (frízben) a lehetőséget, ahogy fentebb írtam.
válasza:Ha fa törzse köré gallért teszel megfelelő magasságban, akkor elviekben az véd a fáramászók ellen.
Azért mondtam a nyereséges dolgot, mivel a természet egy már létező körforgásban működő rendszer, ahol nincs felesleg, azaz termék, amit te ki tudnál venni.
A tartott tyúkok azért tojnak többet, mint amennyit kiköltenek, mert a kiszelektálás és a tartásmód ezt hozza ki belőlük.
De zordabb körülmények között nem hoznak akkora hasznot, ha nincs ól télen, nagyobb a stressz (ragadozók), nem olyan tápanyaggazdag a kaja és többet kell érte mozogni. (Ez nem jelenti azt, hogy ez nekik rosszabb, sőt...)
Az ember pont ezért nem tud megélni a természetből. Régen ez azért működött, mert annyit vettünk el, amennyit beletettünk, a rendszer részeként működtünk. Most a nyersanyagkitermeléssel és a szemét fogalmának (olyan anyag, amely a körforgásba nem visszavezethető) létrehozásával negatív behatást gyakorlunk rá.
válasza:Akkor leirom neked hasonló tortenetem. Megvoltam őrülve a galambokert szereztem is 7 et. Az ól padlasara voltak bezarva aztan amikor megszoktak kiengedtem őket neha közösen kirepultek elég gyakran aztan vissza gyönyörű látvány volt. Aztán jött egy ragadozó nembtudom mi elvitt egyet. A megmaradt 6 atkoltözött a nyári konyha padlasra ott az egyik lerakott 2 tojást 5 nappal később eltunt a kotlo galamb tojasostul a többi galamb pedig masnap este mar a hazpadlasra feszkelt be gondoltam jó ott mar biztos oké lesz nyitva volt egy ablak azon jöttek mentek. De egyik reggel egy csomó toll volt a tető alatt a megmaradt 4 galamb estere mar nem maradt nálunk 5 házzal odébb egy pajta padlasara ültek be ahonnam mar lehetetlenseg volt a befogas aztán később onnan is elmentek.
Kb ilyen forgatókonyvel szamolj te is ha termeszetes körülmények közt tartod őket szamolnod kell vele hogy termeszetes modon elhuzzak a belüket majd az első támadás után.
A baranyai tájfajta apropóján próbáltam fríz tyúk köré létrejött hazai szerveződést találni (egyesületet is, vagy effélét), de semmi. Ha valaki lát ilyet, ideírhatja.
Gallérok a fákra akkor lennének. Majd ezt ki kell dolgozni részletesebben.
Télen nyitva állna az ól előttük, és rájuk bíznám a döntést, hogy kimennek, vagy bemennek. Úgy tudom, az állatok általában (lovak is, kutyák, macskák.....) inkább választják a kintet, ha nincs valami szélsőségesebb időjárás. Mondjuk rendelkezésükre állna bőven szemestakarmány, hogy azért valamennyi tojást tojjanak. És a kintlét igaz, hogy energiát von el a hideg miatt, azonban emellett a mozgás beindítja az életfolyamatokat. Azt olvastam, amelyik tyúk egész évben sokat tojik, kevesebb ideig él, hamarabb kimerül. Valami egyensúlyra törekvés lenne.
Így értem, milyen nyereség.
A galambok története egy kemény lecke az élettől, számomra nagyon tanulságos, biztos másnak is, aki olvassa. Talán az a néhány galamb még jó ideig élt szabadon.Ez arra int, hogy ne lehessen egy sikeres támadás sem, a galléroknak nagyon biztosnak kell majd lenni...
Köszönöm a tartalmas véleményeket!
válasza:Az MGKSZ (magyar galamb és kisállattartók szövetsége) az egyetlen ilyen csoportosulás kis hazánkban. A neve ne tévesszen meg, igaz hogy 40-40% galamb és nyúl, de a baromfi tenyésztők is igt sorakoznak fel.
A fríz inkább ritka fajta, mintsem elterjedt, és mivel nincs benne semmi különleges, így nem is fog elszaporodni. Olyan csoportokat keress, amik törpe/japán (dísz)tyúkok néven futnak (de ha jól emlékszem nálad fb kilőve) illetve azt hiszem még mindig fut az index fórum, de abban sosem voltam igazán otthon, hogy ott kik-mik vannak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!