Mi a hörcsög és a leming között a különbség?

Hörcsög

(állat, Cricetus Pall.), a rágcsáló emlősök rendjének egérfélék családjába tartozó emlősnem, csupasz fülekkel és talpakkal, rövid farkkal és pofazsebekkel. Több faja ismeretes, melyek közül a közönséges H. (C. frumentarius Pall.) hazánkban is tenyészik; hossza 25 cm.; farka 5 cm.; háta világos barnássárga, de szőre feketehegyü; pofája, szemtája és nyaka vörhenyesbarna, torka sárga, hasa fekete, lábai fehérek, de szine igen változó; van fekete és fehér is. Európában meglehetős elterjedt s nálunk közönséges; különösen az agyagos talajt kedveli, melybe mély lyukakat váj s külön éléskamrákat is épít, melyekbe néha 50 klg. eleséget is behord. A gabnanemüekben néha igen nagy károkat okoz. Első lábait kéz gyanánt használja s ezekkel viszi táplálékát a szájához. Igen mérges természetü s ha üldözik, az emberrel is szembeszáll. Télen álomba merül ugyan, de azért eleséget hord össze, amit pofazacskójában szállít haza s egyszerre 50 g.-ot is hazavihet. Ellenségei a menyétfélék. Bundáját prémnek használják. Október elején pihen el és február, márciusban jön elő; igen szapora, 6-18-at fiadzik.

Lemming

(állat, Myodes lemmus Pall), a rágcsálók pocokfélék (Arvicolidae) családjába tartozó emlős állat. Zömök testének hossza 15 cm., farkáé 1-5 cm.; feje aránylag nagy, apró fülei kerekdedek, szemei kicsinyek; lábai ötujjuak s ásásra alkalmas erős karmokkal fegyverzettek; tömött bundája a hátoldalon sárgásbarna, szabálytalan fekete foltokkal, a hasoldalon sárgásfehér. A óvilág sarköve alatt a hegyeken és tundrákon a mi ürgénk és hörcsögünk módjára él. Rendkivül szapora s némely években annyira elszaporodik, hogy élelemhiány miatt óriás tömegekben vándorlásnak indul s útjában minden ehetőt elpusztít; a vándorló L.-eket a felvett iránytól semmi sem téríti el, folyók, tavak vagy tengerek sem, amelyekbe végre a vándorló tömeg belevész.