Kaukázusi első kutyának?

Igazából minden kutyafajtát tarthat olyan, akinek még sosem volt kutyája. Mármint, nyilván a kutyás tapasztalat nem árt, de az, hogy való neked ilyen kutya, az személyiségtől függ. Mindenképp határozott embernek való ez a kutyafajta. Kutyaiskola mindenképp kéne, mert ha valaki egy ilyen fajta nevelését elszúrja, az veszélyt jelenthet rád és másokra is nézve. Kemény kutya, erőskezű embernek való.

Mondjuk én elsőnek biztos nem vennék egy kaukázusi kutyát, pláne ha egyáltalán nincs kutyás tapasztalatod. Ha van kutyás tapasztalat, akkor talán. Nem azt mondom, hogy vegyél helyette egy ölebet, de kezdésnek jobb lenne egy kevésbé domináns, erős fajta.

Személy szerint én is fontosnak tartom a kutyás tapasztalatot, de úgy gondolom, hogy a tájékozottság és a leendő gazda habitusa majdnem ugyanannyira fontos, ha nem fontosabb. Én láttam már borzasztóan félrenevelt labradort, a gazdájának semmi kontrollja nem volt a kutya felett, pedig a labi tipikusan az a fajta, amit gyakran ajánlanak első kutyának.

Nekem goldenem volt először, abból is jó idegrendszerű, kifejezetten simulékony egyed, tájékozódással, kutyasulival jó kutya is lett belőle, de ha valamit megtanultam a kutyás tapasztalataimból, akkor az az, hogy nekem ilyen típusú fajta való, egy domináns, magas ösztönszintű kutya ugyanúgy a fejemre nőne, 10 évvel ezelőtt és 20 év múlva is, kutyás tapasztalat ide vagy oda. Egyszerűen az én habitusomhoz, kutyás életvitelemhez nem lenne való egy kemény kutya, ezért én maradok a könnyebben kezelhető fajtáknál.

Szóval én azt mondanám, hogy ez elsősorban kőkemény önismeret, egy kauhoz nemcsak határozottság, hanem végtelen türelem is kell és még sok más, amiről igazán csak az tud mesélni, aki valóban ért a fajtához, de neked kell ismerned magad annyira, hogy tudd való-e neked ez a fajta.

Ha ez az álomfajtád beszélj tenyésztőkkel, kau gazdikkal, mindenképp járjatok el kutyasuliba, olyan oktatóhoz, aki ért is a fajtához, nem csak azt tudja megtanítani, hogy egy bordert hogyan kell karikán átugratni, hogy az elméleti tudásodat utána a gyakorlatban is helyesen alkalmazd és akkor nagy eséllyel teljesen normális, kezelhető kutyád lesz.

Persze lehet első kutya ha készen állsz és elég határozott vagy. Mikor azt írják egy bizonyos kutya fajtáról hogy nem első kutyának való az nincs kőbe vésve, valakinek sokadik kutyának se való.

Ismerősi körömbe van olyan család akiknel világ életében voltak kutyái, udvar díszei. Most két kaukázusijuk van, egy éves korukra rászoktak hogy a jószágot tépik szét és már a kisgyereknek is neki fordultak. Tehát nekik nem való ez a fajta kutya hiába tartottak előtte is kutyát mer azokkal mázlijuk volt hogy 0 nevelés mellett békések maradtak.

Az utcánkba költözött egy család, sose volt kutyájuk és vettek egy hasonló kaliberűt, ugatni is ritkán hallani és a kaput is nyugodtan nyitva lehet hagyni pedig ő is másfél év körüli. A különbség hogy az egyik család vette a fáradságot és utána járt a kutyanevelésnek.

Tehát lehet első kutyás persze, amugy szerintem egy yorki mellett nem lehet kaukázusihoz szokni mer teljesen más tipus. Határozott hozzá állás kell, pénz tárca, idő, enegrgia, türelem és juti falat. Aztán nem baj ha nem tud elsőre leülni a lényeg hogy agresszív ne legyen a többit meg lehet gyakorolni.