Kutya társaival nem túl barátságos Jack Russell keverékem mellé vajon haza vihetek egy másik kutyát?

Így ne.

Egyébként az én szintén Jack Russel jellegű keverékem sem bírja a többi kutyát, felnőttként kaptam őt meg, már kialakult jellemmel, és egyszerűen nem hajlandó “szóbaállni” a többiekkel, de nem akar támadni, csak ignorálja őket. Évente egy-kétszer választ egy barátot, az összes többit messziről kikerüli. A nagytestűektől meg fél, előlük menekül. Szóval ez az antiszociális kutya kénytelen volt eltűrni, hogy két éven át nagyon gyakran volt nálunk napokig a szomszédék 55 kilós óriáskutyája (rákos lett az anyuka, sajnos el is hunyt, aztán elköltöztek) de mivel nagyon határozottan én voltam a falkavezér, ezért a vendég kutyától nem félt, de még így sem barátkozott vele. Együtt mentünk sétálni, meg otthon külön-külön játszottunk, szegény nagy mackó az barátkozott volna, de az enyém nem és nem. Szépen ignorálta mindig. Bár a kinti séták alatt rettentően boldog volt attól, hogy egy másik kutya sem jött oda érdeklődni, ugyanis a nagy láttán mindenki átment az utca túloldalára inkább, pedig szegény drágám a világ legbarátságosabb óriása volt, de ez másik téma. Szóval a társ biztosította előnyöket élvezte, de sosem játszott vele. Érdekes még, hogy miután a szomszédék elköltöztek és nem jött többé, na akkor láttam rajta hogy picit levert, kereste a “kis” haverját. Tehát ha az agresszióról le tudod nevelni, akkor hozzá lehet szoktatni másik kutyához, még ha csak így, ilyen távolságtartóan is. Legalábbis nekem ez volt a személyes tapasztalatom, de aztán minden helyzet és minden kutya más.