Anyámék miatt szökik a kutya?

Az én kutyám, 14 voltam amikor kaptam, de úgy gondolom, hogy ilyen korban a szülők lennének felelősek azért, ha a kutya ki tud szökni. Rohadt idegesítő, mert amikor én itthonvagyok semmi gond nincs vele, mozgatom, amikor meg nem tudok itthon lenni (edzések, iskola) akkor a szüleim rendszeresen 'véletlen' kiengedik, és engem szidnak mert a kutyát tanítottam annó ugrani (átugratni tárgyakat) meg pár trükköt, és arra próbálják ráfogni, hogy miattam szökik a kutya. Szerintem egyszerűen unatkozik amíg nem vagyok itthon, nagy mozgásigényű fajta. Utálom, hogy engem hibáztatnak, amikor szülőként az ő feladatuk lenne, hogy felelősséget vállaljanak, legalábbis én csak úgy vennék a gyerekemnek bármilyen állatot, ha tudom hogy én is képes leszek rá vigyázni, hiszen egy életről van szó. Mert amikor vettük még bőven volt időm vele foglalkozni, mostmár viszont alig van pár órám egy nap, azalatt mozgatom meg játszom vele.

A szüleim sokszor nyitva felejtik a kaput és a kutya meglép, én pedig hazaérek hulla fáradtan és mehetek keresni, sokszor órákig biciklizem mire megtalálom és hazahozom. Egyszer egy ember megtalálta, megnézte a chipet és felhívott, megköszöntem neki a segítséget, még jó hogy az én telefonszámom volt a kutyánál. AMikor a szüleimnek elmeséltem ezt, szidták az alakot, miszerint ha nem fogta volna meg hazajött volna. Tényleg hazajön a kutya általában, de én inkább elmegyek megkeresni, hogy ne üssék el vagy ilyesmi.

Egyszerűen tehetetlennek érzem magam, a szüleim pedig elég régimódiak, nem veszek a kutyát 'emberszámba' ha lehet így mondani, nem engedik be a házba sohasem (pedig kistestű, rövidszőrű), akkor sem ha retteg kint a viharban, és a kutyát meg engem hibáztatnak amikor a kutya elmegy pedig elengedik.

(átmegy a kapun, és ott még van egy 2 méteres kerítés amin kiszökik).

Mit tehetnék?