Ha a kutya fél az állatorvostól, milyen gyakran érdemes az állatorvos felé sétálni szoktatási céllal, hogy magát a sétát ne utálja meg?

Még annyival kiegészíteném, aztán aki akarja, érti, aki nem akarja, nem.

A félelemnek több fokozata van. Van az, amikor bár fél az alany az orvostól, de eltűri a vizsgálatot, kezelést, én a fogorvossal vagyok így, meg van az a félelem, amikor meggátolja az orvost abban is, hogy megvizsgálja, na, ez van a kutyámnál, ezt nem tarthatom fenn, és nem volt jobb a helyzet, amikor elkerültem hónapokig a rendelőt. Azért sem lenne jó kihívni a dokit, mert felnőtt korában fogadtam örökbe a kutyát, már volt egy előélete, és alapvetően a legtöbb idegennel bizalmatlan, nem agresszív, de nem haverkodik az idegenekkel, és inkább tartózkodó velük, kivéve, ha ételfutár az illető. Szóval nem biztos, hogy előrébb lennék, ha kihívnék egy idegent, aki betolakodó a kutya számára a kutya saját otthonában, és még meg is szúrja.

Mivel sok félelmét már sikerült feloldani az örökbefogadása óta, biztos vagyok benne, hogy ezen is lehet javítani. Ezek ismeretében várom a további (valóban releváns, és segítő) választ.

Jó, feladtam, a számomra nem hasznos választ értelemszerűen lepontozom, ugyanis pontosan ezt jelenti a piros kezecske. És aki kifogásolja a pontozást, vagy többedszerre is olyat ír, amire már reagáltam, hogy nekünk nem jó, és engem próbál meghazudtolni, és olyat a számba adni, amit nem írtam, azok a válaszok nem hasznosak. Itt befejeztem a vitát, a továbbiakban ezekre nem reagálok szöveggel, csak jelzem a hasznosságértékét, és ha kötekedő a válasz, akkor a moderátoroknak csináltok munkát. Ennek tudatában nézzétek a kérdést. Nem akarok kommentvitát, ez nem a dühöngő.

Megoldást keresek egy problémára, elég sok melót fektettem már bele a kutyámba, aminek van pozitív eredménye, ma már a legtöbben nem mondanák meg, hogy egykor az utcán élt, és még a felborult kukától is félt.

Köszi mindenkinek!