Miket adhatok még a kutyának?

A kutyák táplálása

A kutyák etetése a kereskedelmi tápok megjelenése és elterjedése óta nagyon egyszerű feladatnak tűnik, pedig nem az. Sok ismeretre van szükség ahhoz, hogy megfelelő legyen.

A kutyák táplálékigényét az életkoruk, az életmódjuk és az egészségi állapotuk szabja meg. Például a kölykök sok tápanyagot, így fehérjét igényelnek a megfelelő fejlődésükhöz, de ugyanez a fehérje adag felnőtt korban az élettartam megrövidüléséhez vezethet, mert túlterheli a veséket, vesebeteg állatok számára pedig rövid távon is nagyon ártalmas lehet. A különböző betegségek is megváltoztatják a szervezet tápanyag igényét, sok esetben éppen a megfelelő diéta a gyógykezelés lényege.

A kutyára is igaz a mondás: az vagy, amit eszel. Minél jobb a táplálék minősége, annál kisebb bizonyos megbetegedések valószínűsége. Természetesen még a prémium minőségű tápok etetése sem garantál betegségmentességet, de a jó minőség a betegségmegelőzés egyik nagyon fontos eleme. A megfelelő alkalmazás szükségességére pedig jó példa az, hogy ott, ahol megengedhetik a kutyatartók maguknak a prémium minőséghez tartozó tápok etetését, vagyis az Egyesült Államokban a kutyák csaknem fele túlsúlyos. Ez pedig, jó táp ide, jó táp oda, megrövidíti a kutyák életét.

Kutyatáp

Alapvetően 3 formában kapható kutyatáp: konzerv és száraz tápok, valamint félszáraz kutyaeledelek formájában. Mindhárom önállóan is alkalmas a kutyák etetésére. A konzervek háromnegyede víz és ha utánaszámol, hamar kiderül, hogy ennél a formánál kerül a legtöbbe a tápanyag. A száraz tápok olcsóbbak, könnyebben tárolhatóak és tökéletesen megfelelnek a kutyák táplálására. Ezért, ha teheti, inkább jobb minőségű száraz tápot vegyen, mint olcsónak vélt konzervet.

Ételmaradék és házikoszt

Tradicionálisan a kutyákat ételmaradékkal etették. Sokan még ma is úgy gondolják, hogy jó kiegészíteni ilyesmivel a monotonnak tűnő étrendet, pedig ez nem így van. A kutya nem ember, nem zavarja, ha napról napra ugyanazt az eledelt kell fogyasztania. Az ételmaradékokkal való kiegészítés azt eredményezheti, hogy válogatóssá, étvágytalanná válik. Emellett az ételmaradékok, különösen a fűszeres vagy zsíros ételek hasmenést és hányást is okozhatnak. Néhány kutya nem képes megemészteni a tejet, ezért hasmenést kap tőle. A zsír pedig különösen veszélyes, mert súlyos lezajlású heveny hasnyálmirigy-gyulladást is okozhat.

A kimondottan a kutyának előállított, kiegyensúlyozott házikoszt jobban megfelel az igényeknek. Ebben megfelelő arányban legyenek az állati és a növényi eredetű tápanyagok. Sokféle recept létezik, de mindegyikre igaz, hogy nem teljes értékűek, ezért nem érnek fel a jó minőségű gyári tápokkal. További hátrányuk, hogy sokat kell dolgozni velük és nehézkes a tárolásuk is.

Táplálék-kiegészítők és jutalomfalatok

A gyári tápok etetésekor általában nincsen szükség vitaminokra és ásványi anyag kiegészítőkre. Ezeket az állatorvosok kizárólag egyes speciális megbetegedések kezelésére vagy megelőzésére ajánlják, ok nélkül nem érdemes ilyesmit etetni. Általában veszélytelenek, kivéve ha túladagolják őket.

A jutalomfalatok etetése viszont többnyire ártalmas. Nem tartalmaznak hasznos anyagokat és nagyon hizlalnak. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem szabad a kutyának jutalomfalatot adni, de ajánlott jól megválasztani azt és beosztóan, visszafogottan jutalmazni velük a kutyát. Mi leginkább a nyers sárgarépát javasoljuk erre a célra, illetve azokat a jutalomfalatokat, amelyek kalóriaszegények és valamilyen más egészségügyi előnyük van, pl. tisztítják a fogakat.

A táplálék mennyisége

Mint említettük, a minőség mellett ez a másik alapvető táplálási kérdés. Minden kutyára egyedileg kell meghatározni a tápanyag igényt, ami több tényező függvénye. Közismert, hogy a munkakutyák, valamint a vemhes és a szoptató szukák több táplálékot igényelnek. Az alultáplálás káros egészségi hatásai közismertek, szerencsére ma már sokkal ritkább probléma, mint a Magyarországon is egyre terjedő túltápláltság, ami viszont szintén káros. Ha a kutya elhízott, sokkal nehezebb csökkenteni a súlyát, mint fenntartani az ideális kondíciót. Ezért a gyártók által megadott napi adagot a kutya tápláltsági állapota szerint kell korrigálni. Ez a legkönnyebben a mellkasfal megtapintásával ítélhető meg: ha láthatóak és könnyen kitapinthatóak a bordái, akkor sovány, ha nem láthatóak és nem is tapinthatóak, akkor pedig kövér. A jó az, ha a bordák nem emelkednek ki, de könnyen kitapinthatóak.

Az elhízás jelentősen rontja a kutyák életminőségét. Gyengíti az immunrendszert, megterheli a szívet és a tüdőt, károsítja az izületeket és növeli a cukorbetegség, valamint néhány daganatos megbetegedés valószínűségét. Ezért a jó gazdi nem agyoneteti a kutyáját, hanem megfelelően táplálja! Kezdetben a táp gyártója által megadott középértéknek megfelelő mennyiséggel ajánlott etetni a kutyát, amit annak kondíciója alapján később módosítani kell.

Az etetés

Már kölyökkorban el kell kezdeni a megfelelő étkezési szokások kialakítását. Adjon megfelelő időt a táplálék elfogyasztására. Ez ne legyen túl rövid, de túl hosszú sem. Általában 15 perc után vegye el a kutya elől maradékot. Ha az étel állandóan előtte van, válogatós vagy kövér lesz. A betegségek egyik gyakori első jele az étvágytalanság. A rendszeresen, adagoltan etetett állatok tulajdonosa ezt hamarabb veszi észre.

A kis és közepes testű kutyákat naponta kétszer ajánlott etetni, úgy, hogy a napi adagot kétfelé osztják. A legalkalmasabb erre a reggeli és az esti séták előtti időpont. Ha a család étkezéseivel egyszerre kapja az eledelét, akkor kevesebbet könyörög. Etetés után mintegy fél órával tanácsos sétáltatni. A rendszeres időpontban való táplálás és séták segítik a szobatisztaság kialakulását és annak fenntartását is.

Tápváltás

Mint említettük, a kutyák minden gond nélkül tartósan etethetőek ugyanazzal a táppal, ami segít a kívánatos kondíció fenntartásában is. Olykor azonban váltani kell, például amikor a kölyök tápról a felnőtt tápra térnek át. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy a váltás legalább egy hétig tartson és fokozatos legyen, nehogy hasmenést és hányást okozzon.

Az ivóvíz

A friss ivóvíz életfontosságú minden kutyáknak. Hiányában hamar elpusztulnak. A magas hőmérséklet, a testmozgás és bizonyos állapotok (szoptatás, hasmenés és egyes betegségek) nagymértékben megnövelhetik a vízigényt. Ezt a gondos tulajdonos észreveszi és kielégíti. Az indokolatlannak tűnő sokat ivás betegségek jele, ezért tanácsos állatorvoshoz fordulni, ha tartósan fennáll. Nyáron, nagy melegben ügyeljen arra, hogy ne hideg, hanem szobahőmérsékletű legyen az ivóvíz.

A kölykök táplálása

A kölykök elválasztása az anyjuktól egy hetekig tartó folyamat eredménye, amit akkor kell elkezdeni, amikor a kicsik először elhagyják az almot, vagyis 3-4 hetes kor között. Kezdetben egy lapos edényből tejjel vagy tejpótló táppal kell a kicsiket kínálni, majd ebbe fokozatosan egyre több kölyöktápot kell keverni. Így 6-7 hetes korra a kölykök hozzászoknak a táphoz és 8 hetes korban elválaszthatóak.

A kölyköknek kezdetben naponta 6-szor kell enni adni, ami 6 hónapos korra fokozatosan napi 2 etetésre csökkenthető. Fontos, hogy ebben az életkorban kölyök tápot egyenek. A felnőtt kutyatápok nem fedezik az igényüket. A nevesebb gyártók külön tápot gyártanak a kistestű és a nagytestű fajtákba tartozó kölykök számára. Az óriás fajták kölykeinek táplálása különösen érzékeny kérdés, mert a gyakran súlyos csont és izületi problémák gyakrabban jelentkeznek a gyors fejlődésű egyedeken. Ha nem kap óriás fajtáknak ajánlott kölyök tápot nekik, akkor keverve etessen kölyök és felnőtt tápot velük.

A felnőtt kutyák táplálása

A különböző kutyafajták eltérő korban válnak felnőtté. A törpe és a mini fajták 10 hónapos korukra érik el a kifejlett kori testtömegüket, az óriás fajták kölykeinél ez 18 hónapot, esetleg még ennél is többet igényel. A teljes érettség eléréséhez még további 1-2 évre van szükségük. Szabályként elfogadhatjuk, hogy ez utóbbi is annyi ideig tart, míg a magasság növekedése, vagyis egy törpe fajta alig több, mint másfél év után felnőttnek tekinthető, addig egy óriásnak ehhez legalább 3 év kell. Ekkor át kell térni a felnőtt tápok etetésére.

A felnőtt kutyáknak elvileg napi egy etetés is elégséges, de jobb a megfelelő adagot kétfelé osztani és a kisebb részt reggelire, a nagyobbat pedig vacsorára adni. A kistestűek gyorsabb anyagcseréjük miatt feltétlenül napi kétszeri etetést igényelnek.

A nagytestű kutyák fajlagosan kevesebbet esznek, vagyis nekik jóval kevesebb étel kell testtömeg kilogrammonként, mint egy kistestűnek.

A vemhes és szoptató szukák táplálása

Ha a szuka jó kondícióban van a fedeztetéskor, akkor a vemhesség első 3 hetében semmiféle tápláléktöbbletre nincsen szüksége. A második 3 hét alatt 15% a többletigénye, az utolsó 3 hétben viszont akár 50%, vagyis ilyenkor a másfélszeresét eheti annak, amit a fedeztetés előtt evett. A szoptatás alatt az anyák tápanyagigénye drámaian emelkedik, az eredeti 3-6-szorosára is nőhet. Ha nagy almot szoptatnak, a kölykök etetését 3 hetes korban el kell kezdeni.

Dr. Csikós Károly

állatorvos

MANCSOK Állatorvosi Rendelő

Nehéz újat mondani az előző bejegyzés után:)

Én napi 2x etetem az idős kutyámat,a reggeli kajájába vitaminokat keverek,az estibe meg ha van otthon olykor felaprított nyers zöldséget(ez a ritkább)és hetente kap halat is.Tojást is adok neki néha.

AHli újra én:

A tojás beiktatása a kutya étrendjébe

Szabad nyersen vagy jobb főve tojást adni a kutyának?

Az aminosavak teljes körképét tartalmazó tojások kitűnő teljes értékű fehérje forrás a kutyák számára. A fehérjék szerepet vállalnak az izomépítésben, szövetek gyógyításában, és jótékony hatásuk van a szőrzetre. Ellenben nem mindegyik fehérje ugyanolyan értékes a kutya étrendjére nézve. A fehérjék biológiai értékét lebonthatóságuk és a szervezetben való felszívódásuk határozza meg.A tojás proteintartalma

Ami a kutyákat illeti, a legmagasabb proteintartalma és emészthetősége a tojásnak van. Tulajdonképpen a tojás adja a mércét a proteinek megítélésében. A tojás fehérjetartalma 100, míg a halé 92, a marhahúsé 78, a szójabab fehérjetartalma 67, a húsnak és csontnak, a búzával együtt 50, végül a kukorica fehérjetartalma 45. Sok kutyatulajdonos és kutyaszakértő úgy gondolja, hogy mérsékelt mennyiségű tojás nem árt a kutyákank. Kiállítási kutyák tulajdonosai nagy részének állítása szerint a tojással kiegészített étrend elősegíti a szőrzet ragyogását.A nyers tojás jó a kutyának?

A kérdés, hogy a kutyánknak nyers vagy főtt tojást adjunk, legtöbbször vitába torkollik. A kutyák a tojást főve, vagy korlátozott mennyiségben nyersen is fogyaszthatnak. Nyers tojás fogyasztásának legfőbb veszélye a biotin elégtelenség és a szalmonella. A kutyáknak jót tesz a főtt tojás. A főtt tojás fontos fehérjeforrás és nem tartalmaz annyi zsíradékot, mint a sülve készített tojásos ételek. A szakértők az avidin nevű enzimet tartalmazó tojásfehérje veszélyeire figyelmeztetnek. Az avidin megakadályozza a zsírok, cukrok, aminosavak és energia emésztését, és csökkenti biotin nevű B-vitamin felszivódását a szervezetben.

Kölyökkutyáknál a biotin elégtelenség bőrgyulladáshoz, szőrhulláshoz és akár növekedési rendellenességhez vezethet.

A másik veszélye a nyers tojás fogyasztásának a szalmonella, ami a kutyának komoly fertőzést okozhat, illetve alkalmanként halálos kimenetelű. A szalmonella veszélyeire az idős, nagyon fiatal, egészségtelen vagy antibiotikum kezelésen levő kutyák a legérzékenyebbek. Mindemellett a szalmonella zoonotikus, ami azt jelenti, hogy a fertőzött kutya székletén keresztül kutyáról emberre továbbítható, ezért az emberek és háziállatok védelmezése érdekében fontos a higiénia.

Miért nem ajánlott a nyers tojás?

Biotin elégtelenésg és szalmonella fertőzés veszélye miatt, a kutyáknak nem ajánlott nyers tojás fogyasztása. A főtt tojás ugyanolyan előnyös fehérje forrás, de nem veszélyezteti a kutya egészségét. A Petplace.com állatorvosa, Dr. Jon Rappaport arra figyelmeztet, hogy azok a kutyák, akik az emberi ételekhez nincsenek hozzászokva vagy hajlamosak hasnyálmirigy-gyulladásra, tojás fogyasztásától emésztési zavarokat tapasztalhatnak. Kutyád sajátos igényeinek megfelelő étrendről kérd ki az állatorvos véleményét!