Szerintetek melyik a keményebb kutya? A dobermann vagy a rottweiler?

Sőt, az igazi game pitek inkább 20kg körül mozognak. A gyorsaság miatt pedig egyre dívik a pit/agár mix.

Én nem egy videót láttam, ahol pitet engedtek össze pásztorkutyával. Volt, ahol a pit nyert, de csupán egy dolog miatt. A pásztorkutya a 4-5. földre kényszerítés és lent tartás után egyszerűen feladta, mert nem értette, hogy a másik kutya miért nem adja meg magát, mikor nyilvánvaló, hogy ki az erősebb. Volt, ahol a pásztorkutya erősebbet harapott és a pit nem kelt fel többé. Láttam ugyanilyet masztiff/pit harcnál.

Én továbbra is azt mondom, hogy roti/dobi többnyire esélytelen egy pásztorkutya ellen, vannak egyedek, amik legyőznének bizonyos pásztorkutyákat, de ha két ugyanolyan ereje teljében és dominanciával rendelkező kutyát engednénk össze, 10-ből 8x a pásztorkutya simán nyerne, a nagyobb erő, harapás és tömeg miatt. No meg a szőre sem elhanyagolható, még egy KÁJ-nak sem, nem beszélve a nagyobb szőrmennyiséggel rendelkező egyedeknél.

Én jelenleg 2 dobit ismerek, az egyik felnőtt, a másik kölyök. A felnőtt kissé agresszív más kutyákkal, de a komondor elől kitér. A kölyök nagyon barátságos, jól elvan a kölyök agarammal.

Volt régen egy munka vonalas németjuhászom, határőrségi alomból. Egyszer összeugrott egy dobival, kb. egy magasak voltak, a németjuhász kissé vaskosabb, kb. 42-45kg lehetett (még nem ez a gugolós középtermet típus). No ott nem tudom mi lett volna, a németjuhász lenyomta a dobit, de mire komolyabbá fordult volna a dolog, közbeléptünk.

Itt egy videó szintén. Gondolom jól összevágták a törökök, de azért kb. jellemzi, hogy milyen erővel rendelkezik egy pásztorkutya, ebben az esetben a kangal.

[link]

Little Red:

Kissé elterelődött a téma. :-)

A lényeg, hogy nincs olyan, hogy a roti vagy a doberman a keményebb. Vannak közöttük kemény és kevésbé kemény, valamint kifejezetten gyenge egyedek. Ennyi. Szerintem 50-50% ennél a két fajtánál.

Ha tényleg nem kutyaviadalra szánja az ember( már pedig az már több okból is kizárva), akkor szerintem mindegy melyik őrzi a házat, ha az illetőnek van egy kis esze, akkor olyan helyre nem megy hívatlanul ahol a 2 kutya valamelyike védi a területet.

Ha meg akcióra kerül esetleg a sor, és valaki mégis bepróbálkozik szerintem mindegy melyik harap nagyobbat. Egy dobermann harapásából sem egyszerű dolog kijutni, illetve ott nagyon mocorogni alatta, főleg ha a kutya be van tanítva.

Én alapból dobermann párti vagyok, de ha tényleg azt nézzük melyik jobb házőrző, szerintem mindkettő ideális választás, csak tudni kell bánni velük...

Volt, van mindkettő. Egy tuti: Ha bárki megtámadna az fix, hogy megvéd, bármi áron.

Dobermannjaimra jellemző: állandó éberség, állandó mozgás, fáradhatatlanság, lényegében folyton "szolgálatban van". Rombol a kapunál, mint az őrült, habzó szájjal harapja a vasat, őrjöng, aztán ahogy beengedem akit be akarok, elfogadja, lehet simogatni, labdázni vele. Ja, ugye labdamánia. Könnyen tanítható engedelmességre, vizsgán nagyon jól szerepel, palánkon is remek, könnyed, légies. Villámgyors. Teljes mértékben én vagyok a főnök, a családtagok közül engem szeret a legjobban, (egygazdás ugye), de még a 80 éves nagyanyám parancsait is simán végrehajtja. Őrző védőn pillanat alatt beéri a csibészt, erősen fog, csak sajna néha fogást vált (pontlevonás). Télen, rossz időben kint nagyon fázós, sárba nem ül, vagy fekszik le, parancsra sem. Vízbe be nem tenné a lábát.

Rottweilereim tulajdonságai: Éber, de nem rohangál állandóan minden zajra, viszont, ha tényleg van ok rá, pl egy idegen áll a kapuban, akkor "odarobban" és olyat hörög, hogy az illető majd össze tojja magát. Ha beengedtem, akit akartam, ő attól még nem bízik benne, figyeli, nem haverkodik egyből. Vele nem hagynám magára odakint a vendéget. Engedelmességre szintén jól tanítható, maminak is engedelmes, mindenkit imád a családban, és rettentő féltékeny, mindegy melyikünk, lényeg, hogy csakis őt szeressük. Rendesen túrja el a dobermannt. Palánkot nem szereti, rossz szokás a fajtánál, hogy apportozásnál amit visszahoz, arra ráfekszik és nem szívesen adja vissza, morog, odakap, ilyesmi, erről sikerült leszoktatnom még időben.Bármilyen idő van, neki totál mindegy. Ledől a sárba, bemegy a tóba, a hóban alszik ha épp úgy tartja kedve. Őrző védőben a csibészt kell, hogy idézzem:" Ez úgy fog, ahogy kell, mint a satu."

Összevetve a két fajtát, amennyire én ismerem, szerintem az enyéim közül a rottweiler kerülne ki győztesen egy vitából. Jelzem, ez csak az én véleményem és csak az én kutyáimra vonatkozik, nem általánosítás.