Miért nyögdécsel/morog a kutyám?

Beteg volt. Nem komoly, csak gyomorrontás-féleség (bélhurut lett a könyvébe írva) meg kicsit begyulladt a szeme. Doki szerint vagy a tüzelő szukáktól szedte össze vagy ásás közben, kapott szemkenőcsöt meg gyógyszert, kb. egy hét alatt vissza is állt a normálisra a viselkedése és az étvágya is. A betegség alatt viszont felvett egy olyan szokást, hogy ha úgy gondolja (és elég gyakran úgy gondolja), akkor ilyen egyszerre morgó és nyögdécselő hangot ad ki. Nyomogattuk óvatosan mindenhol, főleg a hasát, de nem fájlalja sehol, és a hang kiadása nem is áll azzal kapcsolatban, hogy hozzáér-e bárki vagy sem. Van, hogy simogatáskor csinálja, van, hogy csak úgy magának, leginkább alvás közben, játék és séta-szaladgálás közben biztosan nem. Nem fájdalomra vagy egyéb rosszra utaló hangsúly, inkább olyan, mint amikor az ember is elégedettségében nyögdécsel, vagy alvás közben, ha nyújtózik vagy ilyesmi. Eddig nem csinálta, a betegség alatt vette fel a szokást. Most viszont úgy áll, hogy meggyógyult, mégis csinálja még. A doki szerint ezzel nincs baj, amíg elterülve, főleg hanyatt fekve alszik, addig nincs baja. Így alszik, tehát eszerint minden oké, de valamiért akkor is csinálja. Vajon csak felvett egy ilyen hangos szokást, és szereti csinálni, vagy kellene esetleg valami másra is gondolni? Más aggasztó nincs a viselkedésében, és mondom, a betegségén is túl van. De a hang akkor is aggaszt, és mivel a doki se mond rá semmit, gondoltam, jobb híján megpróbálok informálódni, ha már egyszer fájdalma és más baja (már) nincs. (Fájdalma betegen se volt.)