Hangjel vagy kézjel? (+klikker elhagyása? )

Mikor már stabilan felajánlja a viselkedést, csatold hozzá a vezényszót. Egy idő után már csak akkor megy a klikk, ha a vezényszóra csinálta az adott trükköt és nem magától. Nyugodtan mehet kézjellel együtt, azt én sokszor már az elejétől használom, tehát előbb, mint a hangjelet, sőt, sok esetben a kézjelem nagyon hasonlít arra a mozdulatra, amit megvezetéskor csináltam (ha megvezetést használtam), csak persze már kiveszem a jutalomfalatot belőle. Aztán ha már jól megy a dolog, akkor lehet gyakorolni csak kézjellel is és csak vezényszóval is.

A klikk-jutit akkor lehet ritkítani (először nem elhagyni!), ha már tudja a gyakorlatot a kutya biztosan, több környezetben (ergo nem csak otthon!). Ekkor fokozatosan vesszük ki a klikkert a feladatból és persze néha-néha később megerősítjük.

Érdemesebb egyszerre egyet tanítani, vagy legalábbis egy bizonyos szintig eljutni vele, mire kezded a következőt. Persze ebben nem mindegy, hogy milyen nehézségű a feladat.

Amikor vezényszót használsz, azzal egyidejűleg mozdulat sor is van igaz? Mikor fektetsz akkor kimondod a szót, hogy "fekszik" ugyanekkor a kezeddel, tenyereddel is mutatsz a föld felé. Ha meg pórázon tanulja a fekvést akkor meg a pórázt húzod a föld felé.

Azt akarom ezzel mondani, hogy a vezényszó a mozdulattal együtt van. Mikor már a kutya tökéletesen végrehajtja a feladatot vagy a feladatsort akkor el lehet hagyni a vezényszót mert már a mozdulatból is különbséget tud tenni az ül, fekszik, áál és bármelyik megtanult pozitúra közt.