Mi az esély, hogy el tudjam ajándékozni beteg kiskutyám? Reális az elajándékozás? Gyönyörűszép fajtatiszta bichon havanese, kölyöknek nézik még most is sokan.

Ha fajtatiszta akkor TK-s ebben az esetben a szerződés szerint a tenyésztőnek van visszavásárlási joga.

Viszont ha nincs TK-ja és szuka lehet, hogy elviszik szaporításra és még több epilepsziás kutyát hoznak létre. Én mindenképp ivartalanítanám és felkeresném a bischon fajta mentőket, hogy segítsenek vagy mit javasolnak.

Szerintem ne add oda senkinek,millióan nevelenk gyereket kutyástól.Kicsit neveld,ne engedj neki mondent.Mondd neki a NEM szót ha olyat csinál amit nem szabad,pl vidd ki a másik szobába vagy az udvarra és a bejáratnál határozott nemmel tiltsd meg h bejöjjön.Persze nem egyből fogja megérteni,de ha kitartasz nem buta kutya az megérti majd mi az a nem.

Ha esztek akkor is mondd h nem,és ne adj neki semmit,mutass a tányérjára h az az övé.

Másik megoldás egy kistestű kutyát magad mellé veszel, és együtt kinti kutyának szoktatod őket.Nem muszály kölyköt hozni menhelyről is tudsz kihozni,és onnantól kezdve ne engedd be,meg fogja tanulni h kint van a helye a társával,sőt még örülni is fog neki.

De ne add oda,felelőséget vállaltál érte.Ha rendre tanítod nem lesz semmi probléma h ott van,kicsit szokasd le magadról.

Próba cseresznye...a vak bányász is ezt mondta...

Amúgy nevelni kellett volna és akkor nem lenne ő a góré a családban.

És ha nem vagyok indiszkrét, azt megkérdezhetem, hogy ha 40 fölött, veszélyeztetett terhesként egy random babát meg akarsz tartani, a másfél éves, beteg "gyerekedet" miért dobnád hirtelen más nyakába?

Második kutyát sehogyse hozzatok mellé, nem megoldás, csak a "probléma" fog megduplázódni.

Ha nyekereg, ne is figyeljetek rá, ha kitartóan mondja, határozott "NEM" és lespriccolod vízzel, vagy mellé dobsz egy pár apró kaviccsal megtöltött flakont, ennyi. 1-2 alkalom után rájön majd.

Hát pedig ezt ahogy a kutya most viselkedik, ezt mind-mind TI neveltétek belé. Akarom mondani nem neveltétek semennyire, gondolom el lett kényeztetve, mint a fene, aztán most már persze követeli azt a bánásmódot, amit azelőtt is kapott. Emiatt nem kell elajándékozni. El kell menni vele egy kutyaiskolába, ahol megtanítanak TITEKET, hogy hogyan kell helyesen nevelni a kutyát, hogy ezek a problémák megszűnjenek. Vagy házhoz járó kiképzőt hívni, úgyszint erre a célra.

"Férjem egész nap dolgozik."

Na, azért azt nem hiszem, hogy csak aludni jár haza. Feltételezem azért van 1-1 szabad órácskája, amit mondjuk felhasználhatna arra, hogy a tévé előtt döglés helyett levigye a kutyát, amikor te nem tudod.

"Van egy kisfiunk.Őt is el kell látni."

A fiad hány éves?

"Meg a kutyakozmetikus sem két fillér."

Igen, erre gondolni kellett volna még a kutya elhozatala előtt...

"Nem tervezett gyerek,a kutyát is a gyereknek hoztuk, persze mi gondozzuk, de mindenki imádja, ..."

Ezen miért csodálkozol? Kutyát nem azért vesz az ember, hogy "jólvan Gézuka, nesze itt a kutya, csak hallgass már el". Egy gyerektől nem is lehet elvárni, hogy 100% felelősséget vállaljon egy kutyáért (főleg ha 14 év alatti).

"...de most így hogy lássam el a kicsi gyereket és a kutyát is?"

Más, egyedülálló anyuka is meg tudta ezt oldani, feltételezem akkor neked is menni fog úgy, hogy ott a férjed, a fiad, nagyszülők, barátnők stb, akik tudnak segíteni.

"Ráadásul amióta terhes vagyok, úgy érzem ki akar sajátítani, el sem mozdul mellőlem."

A kutyák meg szokták érezni, amikor az ember várandós, ilyenkor tényleg jobban rátapadnak a gazdájukra, de csak azért mert aggódnak érte, féltik és azért követ, hogy vigyázzon rád, mert érzi, hogy történik valami, csak nem érti, hogy mi.

A csaholásra meg a kutyasulit vagy a kiképzőt ajánlom, mint ahogy fentebb írtam.

Teltház van a legtöbb menhelyen, aki meg ivaros "fajtatiszta" kutyát elvisz tőled, az nagy eséllyel szaporító. Azokat meg nemigen érdekli se a kutya hisztije, sem az epilepszia. ha fedezni tud, mehet össze a szukával.

Az, hogy nem lett semmi a lánykutyával, azt jelenti, hogy az nem tüzelt vagy nem volt ivarérett a kan, még szerencse.

Na most akkor meg akarod tartani a kutyát, vagy nem? Nem teljesen egyértelmű!

Ha meg akarod tartani, még a baba születése előtt iktassatok be egy házhoz járó kiképzőt legalább.

Mindenkinek vannak gondjai, én 6évig ápoltam egy rákos spánielt, minden zsebpénzemet (amit nagyrészt diákmunkával kerestem) a kezelésére költöttem. Most kiderült, hogy a szűrt kutyám mégiscsak dp-s. Mellette egyetemre járok és van egy problémás dobim meg egy cicám, párom, életem. Működik a dolog, mert azt akarom, hogy működjön. Minden megoldható, csak akarni kell. Sem a terhesség, sem a hormonok nem mentesítenek a felelősség alól