Nem sajnálják eladni a kiskutyákat?

Tenyésztőknél már előre le van fixálva hova kerülnek a kicsik, a gazdáknak rendesen utána néztek, és a késöbbiekben is nyomon követik a kutyus életét. Biztos sajnálják öket egy picit, de ők biztosak benne hogy jó helyre kerül, ha mégse akkor vissza veszik őket.

A szaporítók többsége és az ilyen véletlen született almoknál vagy csak a pénz számít vagy hogy minél hamarabb elpasszolják a kicsit. Az már hidegen hagyja őket hogy hova kerülnek.

Sok tenyésztő valójában csak szaporító, nem biztos, hogy komolyabban törődik a kiskutyái jövőjével, mint egy olyan hobbi-kutya gazdája, aki valóban szerei az állatokat.

Nem teheti meg mindenki, hogy százezrekért vásárol fajtatiszta kiskutyát, és azért sem lehet elítélni senkit, ha nem ismeretlen felnőtt keveréket fogad örökbe, de az is igaz, hogy vannak problémás fajták, is ilyen a ma divatos ölebek többsége, amelyeket érdemes megbízható, ellenőrzött hátterű tenyésztőktől megvásárolni (no igen, aki meg tudja fizetni, aki meg nem inkább válasszon kevésbé problémás fajtát).

Nekem vizslám van, egy vadásztól vásároltam, nem törzskönyves, de nem is volt vele gondom.

Egyszer voltak kölykei, de évekkel ezelőtt, s a rájuk fordított összeg kb. visszajött az eladásukból, de nyereséges semmiképpen nem volt a kiskutya nevelés - igaz nem is volt cél.

Ez is úgy, hogy vizsla lévén vadászok, és hobbi - kutyatartók is jelentkeztek, és igen azóta is követem néhányuk sorsát...

Oltva, féregtelenítve kapták meg a kölyköket, jelképes összegért, amennyibe a nevelésük 8-10 hetes korukig tartott.

Azt eldöntöttem, hogy ajándékba nem adom, főleg ismeretlennek, mert ahogy sejted, az ingyen kiskutyával sokszor azért bánnak mostohán, mert semmibe sem került, de ha már kiadtak érte némi pénzt, akkor már inkább elviszik a következő oltást beadatni neki...

Persze, hogy sajnáltuk, amikor elvitték, de a lényeg, hogy szerető gazdira találjanak, nem tarthattunk meg egy falka kutyust :-)

Kipróbáltuk milyen kiskutyát nevelni: örömteli, de nehéz feladat, és felelőtlenség úgy belevágni, hogy a kicsiknek nincsenek kilátásban előre megbízható jó gazdik... ezért is nem voltak már évek óta kiskutyáink az említett esetet követően.

Akire azt írtad, hogy nem tenyésztő, az szaporító. Őket nem érdekli, hogy mi lesz a kölykök sorsa. Gyakran nem is 8 hetesen, hanem előbb odaadják őket másnak. Nézd meg ezt a videót.

[link]

Olyan meg nincs, hogy valaki szukája véletlenül vemhes lett. Figyelni kell rá, ha már nem ivartalaníttatja...

A tenyésztő pedig figyelemmel kíséri az almokat, kap a kicsikről képet, sőt, van aki még találkozót is szervez a kölykökkel. Pl az egyik kölyök gazdája elviszi látogatóba a kicsit a tenyésztőhöz. Bár ez ritkább.

mi úgynevezett "szaporítók" voltunk, egyszer voltak a szukánknak kölykei, kb. 6 éve, mert az állatorvos azt javasolta, hogy legyenek, mert folyton álvemhes volt, ivartalanítani nem akartuk. Lettek kölykök, az oltások, meg a kaja árát kértük értük, és igenis nagyon sajnáltam odaadni őket. volt egy unszimpatikus család, akiket el is küldtem, mert már átvételnél nem bántak túl jól a kiskutyával, nekik nem adtam oda. sajnos a sorsukat nem tudom nyomon követni, pedig nagyon kíváncsi lennék rájuk, anyukájuk már sajna nem él, 11 évesen távozott tavaly. nagyon szerettem őket, volt egy kis lemaradott, őt mi neveltük fel cumisüvegen és az egyik legszebb kiskutya lett belőle :)

tehát szaporító és szaporító közt is van különbség

Utolsó!

Ha annyira érdekelne a kiskutyák sorsa, kértél volna egy elérhetőséget, és megbeszélted volna a gazdákkal, hogy küldjenek képeket a kutyusokról, egy rövid beszámolóval.

Az ivartalanítás jobb lett volna, nem tudom, miért ellenzik annyian - szerencsére egyre kevesebben.

6 éve még kicsit más volt a világ, nem volt mindenkinek internetje, nekünk sem, a művelődési házba mentem be mindig netezni, hirdetést is ott adtam fel, valahogy nem volt kézenfekvő az elérhetőség. egyébként az első hónapokban valóban érkeztek képek az egyikről, de azok is elmaradoztak, nem gondolom, hogy akkora bűn

igenis érdekeltek, de felfogtuk, hogy ez az élet rendje, legszívesebben az összeset megtartottam volna, de nem lehet