Normális, hogy emiatt nem ad a tenyésztő nekünk kiskutyát?

Háát, nekem, van két chihuahuam, 4 évesek, és egész életükben utálták a macskákat. Pedig bent tartottuk Őket.

Az a baj... :D hogy a csivik általában kisebbek, és a macska lazán nekik megy, mert egymást hergelik...Most mondhatnám azt, hogy persze vidd el, a Te bajod, ha kinyírják egymást....de amúgy én sem lennék nyugodt , tenyésztőként...

Van ilyen sajnos... Néhány tenyésztővel elszalad a ló, mert nyert pár kupát a versenyeken, megdicsérik a kutyáit és veri a mellét, hogy ő bizony a legjobb, nem ad el akárhova kutyát.

Keress másik tenyésztőt, aki nem búra alatt tartja a kutyáit.

hát nem is tudom.. joga van eldonteni, de szerencsére sok tenyésztő van.

a macska kérdés valóban nehéz.. van macska aki elviszi a kisteknost, vagy elkapja a nyulat/csincsillat.

van olyan macska aki meg hagyja, hogy az egér egyen a taljabol(amikor ő is eszik)

szóval nem egyformák a cicák se

gondolom hallott a tényező olyat, amikor a cica megolte a kiskutyat. szerintem se törvényszerű, főleg ha nem nagy vadasz a cica, és ugyanúgy kap figyelmet a kutya érkezése után is.

Ha a tenyésztőnek van bőven megélhetésre valója, annak ad el, akinek akar (indoklás nélkül is),

ha kevés a pénze, annak ad el, aki hajlandó megfizetni.

.

Senki nem köteles megindokolni tulajdonának nem eladását.

(Talán te sem háborodnál fel, ha az indok a macska helyett a "csak" lett volna megtagadásra.)

Szerintem nem hülyeség. Még ha veled és a közvetlen környezeteddel teljesen szelíd is a cicád, gondolj bele, mi jellemző a macskákra!

1. Nagyon erős a vadászösztönük.

2. Félnek mindentől, ami kutyának látszik és kutyaszagú. (A kiscicák már pár napos korukban megérzik, ha kutya szagú kézzel nyúlsz feléjük és fújnak.)

3. Kegyetlenül élesek. Te, mint gazdi ezt az oldalát jobb esetben nem ismered, mert benned bízik és veled megtanult óvatosan bánni. (Pl. amikor az enyémnek lázat mért a doki, ráharapott a kezemre, de még akkor sem harapta át a bőröm.) Viszont az a macska, amelyik az életét félti, vagy amelyik élesben vadászik, nem fogja vissza magát.

Szóval még ha veled/veletek teljesen szelíd is, nem lehet tudni, hogy egy tenyérnyi csibabára mi lenne a reakciója. Másrészt mivel ezek a kutyusok picik és törékenyek egy macska véletlenül is csúnya sebeket okozhat nekik, mondjuk egy vehemensebb játék közben. Állandó felügyelet kellene nekik, amíg a kutyus nagyobb, érettebb nem lesz és mindketten meg nem tanulják a játékszabályokat - ez meg a legtöbb embernek sajnos kivitelezhetetlen.

Szerintem nem az, de biztos van valami alapja.

Nekem van egy cicám és egy csivava keverékem is. A kutyus 5kg, a cica 4kg. A macska nem igazán szereti a kutyákat (talált cica, előtte nem igazán találkozott kutyákkal), úgyhogy ha túl közel mennek, akkor nyávog egyet (figyelmeztet) majd elcsattan egy-két pofon, de egy fül karmolásnál súlyosabb sérülés még nem volt. A kutya ezért tiszteletben tartja, de egyre jobban kijönnek. Múltkor már egymás arcát szagolgatták és semmi gond nem volt, ha a kutya nem rámenős, akkor nem szokott már probléma lenni. Én mindig rájuk szólok (inkább a cicusra kell), hogy most fejezze be, mielőtt megveri a kutyát, de a kutya is tudja már, hogy jobb megadni neki az elsőbbséget. :D Szóval össze kell szoktatni és nevelni, ha szükséges. Nálunk a közös pont én vagyok, mindkettő nagyon szeret, ezért a macska néha kicsit többet akar, féltékeny, de megtűri mellettem a kutyát is, mert tudja, hogy őt is nagyon szeretem. :) Amúgy a cica volt előbb.

Szerintem, ha nem egy antiszociális, amazon a macska, akkor nyugodtan mehetne mellé, mert összeszoknának, de egy fajtatiszta csivava törékenyebb és kisebb, mint az enyém, úgyhogy végülis valamilyen szinte igaza is van, de akkor se kéne ennyire félteni a kutyát. Ennyi erővel volt már olyan, hogy egy bagoly elvitte a csivit, akkor nehogy sétálj vele (póráz nélkül pláne), mert bármikor elkaphatja egy uhu. De nagyobb az esélye, hogy egy rosszul nevelt kutya kapja el, tehát kutyák közé se vidd, így lesz egy antiszociális méregzsákod...

Úgyhogy lehet gondolkodni. :) Persze ez csak az én véleményem.