Ha Magyarországon belefolysz a kutyás életbe, tuti, hogy szerzel pár ellenséget? Vagy csak én látom ezt így?

Igen. Ezt tapasztaltam kutyusos hörcsögös ügyeknél is.

A legtöbben "túl okosak". Mintahogy az #1 is írja ez külföldön is így megy (mehet,gondolom én)

Jajj, látnád mi megy a lovasok között!

Irónia off.

Az ismerősöd nem tudja mi az, hogy vitatkozni, így, ha éppen csillagászatról lett volna szó, akkor is ez történt volna. Ami pedig a "szakmai" oldalát érinti:

Mindenki, aki csak egy kicsit is kut(y)akodik az interneten, információhegyekkel találja szemben magát, ezt így csináld, azt úgy satöbbi. Namármost egy ideje létező jelenség a kutyakultusz, ami addig tökjó, amíg az állat érdekeit tartja szem előtt, de annál a pontnál borul el a dolog, amikor már-már saját maga elé helyezi valaki a kutyáját, Mivel a kedvenc boldog, teljességgel meg van győződve az illető arról, hogy nála van a tudás elixíre, és megkérdőjelezhet, kutyát kutyaént szerető és kezelő, fajtáját ismerő/szerető több évtizedes tapasztalattal rendelkező egyént. (Hát te, te ott, há mé' nem BARFozol? Szemét, táppal etető állatkínzó. Csak egy példa.)

A kutyakiállítások, szerény véleményem szerint, addig jók, amíg az tenyésztésre alkalmas bírálatokat jelent. Akár munkavizsgákkal egybekötve. De amint átcsap villogásba, f_szméregetésbe, meggazdagodásba, a fajta értékeine figyelmen kívül hagyása mellett, na az az, ami káros és elítélendő. De ma már nem divat ez.

Tengerimalacosoknál ugyan ez, 2-3 ember indít mindig el feszültségeket a semmin.

Ez van, mindenhol vannak ilyenek, mondjuk mi inkább kutyázunk már :)

Minden szakmában megvan ugyanez, csak az állatosok talán több érzelemmel csinálják, meg elfogadhatóbbnak tűnik a dolog, mert megmagyarázzák maguknak, hogy ez nem valami gyerekes dolog, hanem egyenesen állatvédelem.

De amúgy tényleg ez a helyzet, akármit csinálsz, lesznek olyanok, akik szidnak. Tudatlanságból, irigységből, hobbiból - akárhogyan is, de neked fognak esni, ha meg mersz szólalni. Én pl. anno ezért hagytam ott a törpesünös közösséget, mert a közelebbi barátaim is belesüppedtek a többiek folyamatos szapulásába, nem tudtam egy értelmes és fröcsögésmentes beszélgetést lefolytatni senkivel, hagytam a fenébe az egészet. A kutyások hálisten többen vannak, csak meg kell válogatni, hogy hova jár az ember, és lesz megfelelő társaság :) De ezeket a kutyakiképzős fb csoportokat pl. messze elkerülöm, idegesít a rosszindulatú szűklátókörűség. Egyet vállaltam csak be, ott meglepően nyitott társasággal találkoztam, de oda nem is jár többezer ember nyomni a hülyeségeit, és a közösség sem tolerálja az arcoskodókat. Mondjuk az én ízlésemnek kicsit óvatos a véleménynyilvánítási stílusuk, de legalább nem megy fel tőle kétszázra a vérnyomásom.

Nekem egyébként olyan szempontból mázlim van, hogy eleve egy megosztó személyiség vagyok, megszoktam, hogy nem vagyok mindenki kedvence, úgyhogy nem is teperek azért, hogy ne utáljanak. Így nem ér csalódás :D Ahol meg mindenki hülye, onnan odébbállok. Nem érnek annyit, hogy a nyugalmamat megzavarják, nélkülük is stresszelek eleget.