Miért van ekkora különbség a vidéki és a városi kutyatartási szokások között?

Mert a városokban csak szórakozásnak tartják a kutyyát.

Vidéken meg csengő helyett.

Nem csak Bp-en, én Székesfehérváron élek, kertvárosban, itt is normálisan tartják a kutyákat. Én csak néhány primitív embernél látom, hogy nem értenek az állattartáshoz, de az lehet falusi, városi is. Valami régről bevett nevelés, hogy a kutyának kint a helye, kutyának láncon a helye, minden sétálni vinni, mozog eleget stb. De a törvények is még kicsit hadilábon állnak itthon. Németországban pl. ha hiszed ha nem, KÖTELEZŐ a kutyaiskola ha állatot vállalsz. Náluk nincs kitiltva vendéglátó helyekről, sokkal több embert lehet látni kutyával sétálni utcán, metrón, bárhova elvihetik, ellenben sehol nem látni kertes házaknál az udvarokban kutyákat. Nem hallani kutyaugatást, nyüszítést, vonyítást.

Azért én nem magasztalnám fel intelligencia terén a fővárosiakat sem, mert mindenhol van ilyen is olyan is, de az állatvédelmi törvény nálunk még nagyon gyerekcipőben jár. Az embereknek jogosítványt adnék állattartáshoz és némi oktatást.

Szerintem ez inkább generációs kérdés sok esetben. Régen tényleg "csak" kerti tartozék, házőrző volt a kutya. És ebben ki is merült a funkciója a legtöbb helyen. Sokan nem rosszindulatból verték láncra pl., azt hitték ez normális, hiszen nem volt ritka eset.

Persze biztos ekkor is voltak kivételek, de a többség nem kedvtelésből tartotta a kutyát. Ha meghalt jött a következő, nem volt túl nagy ügy.

Sok idősebb ismerősöm, és köztük apám is szereti a kutyákat igazából, de amit én csinálok (lakásban a kutya, napi 2-3 óra séta többször, nyers etetés, kiállítások) szerinte hülyeség, és nem tudja megérteni. Régen ez nem volt szokás.

Az általad említett falvakban pedig kifejezetten jellemző, hogy nem a fiatalabb generició lakja, és itt valahogy megragadtak azok a hagyományok, berögződések, amiket mi már elképzelni sem tudunk.

A másik lehetőség meg, hogy vannak akik csak azért vesznek kutyát, mert "kell" meert miért ne, aztán csesznek foglalkozni vele, mert csak kerti dísz.

A vidéki módszer sokkal közelebb áll a normálishoz. Azért van bundája a kutyának, hogy az udvaron lakjon. Ott kiválóan érzi magát. És az ételmaradékkal etetés is teljesen normális, teljes értékű táplálás a kutyának. A prémium tápok Ft/kg drágábbak, mint amit az emberek többsége saját maga eszik. Kutyaiskolába vigye a kutyát az, akinek ez a hobbija, nehogy már ez elvárás legyen.

Szeretem a kutyát, jó állat, szép állat, kedves àllat, figyelni kell rá, hogy jól érezze magát, de nem normális, ha azt várjuk el, hogy a gazda legyen érte, és nem fordítva.

Régen is volt aki megbecsülte azért, a vadászok rövid szőrű vizslái, agarai a házban, palotában normális kaján éltek, hiszen értékesek voltak a gazdáiknak.

Sok kutya alapból alkalmatlan a kinti tartásra, az emberi maradék pedig - ha nem is romlott - főtt, fűszeres, zsíros részekből áll, sokszor hús nincs is benne csak olyan dolgok amik károsak, mérgezők a kutyának.

Attól, hogy te így tartod a kutyádat, attól még nem ez a normális, illetve követendő.

1700 fős faluban élek. Helyben ősszel és tavasszal van kutyasuli, a szomszéd kisvárosban egész évben. Nagyon sokan viszik a kutyát sétálni rendszeresen.

A patikában mindig van féreghajtó kutyának, és macskànak, ugyanis van rá igény. A helyi kisboltban előbb kapok babakutyának való tápot, mint a tescoban.

Nàlunk az állatorvos "csak" Dezső bàcsi, és ha este 11-kor sírva hívom, hogy beteg a Manci, akkor tudja, hogy az a három éves keverék kutyám, vagy a tíz éves macskám.

De biztos jobb annak a kutyának, aki 40 nm-en éli le az életét, és a panel bejáratától 3 méterre viszik ki pisilni naponta háromszor. Ilyen kutyatartót is sokat làtok, többet, mint aki kutyasuliba viszi a yorkit.