Ha nem az ővé az állatok?

A bácsinak semmi köze a kutyákhoz, ha nem igazolható chippel, hogy az övé. Az nem számít, hogy eteti őket. A városokban etetik az idősek a kóbor macskákat, attól még nem az övék egyik sem. Télen teszek ki napraforgómagot az utcai madaraknak, vagyis "etetem" őket, attól még nem az enyémek, sem a cinegék, sem a galambok, akik oda járnak enni a hidegben.

Nézni kell chippet a kutyákban, ha van, megvan a tulaj, ha nincs, menhely, gyepi, sintér, állatvédő önkéntesek összefogdoshatják őket és elvihetik. Az eredeti gazdit megvan, meddig kötelesek keresni, aztán gyepin altatnak, vagy mehetnek gazdikeresőnek.

A nő a bácsin nem követelhet semmit anyagilag.

Attól még, hogy adott a kutyáknak enni, nem kerülnek a bácsi tulajdonába. Kétlem, hogy így bármit lehetne rajta követelni. Viszont aki rendszeresen etet egy állatot, azzal valamiféle felelősség is jár, hiszen odaszoktatja, az állat pedig számít rá, hogy kap ételt (akárcsak a madáretetésnél). Ha a kutyák chippelve vannak (?) és a bácsi nevén lenne, az már jelentene valamit, de a leírtak alapján ez nincs így. Viszont ha a nő kihívja a gyepmestert és nincs a kutyáknak gazdájuk, akkor mennek a sintértelepre... mondjuk a mérgezésnél még ez is jobb.

Aki a tyúkos nőt ekézi, hogy miért nem épít rendes kerítést: nem könnyű olyat építeni, ami 100%-osan véd a kutya, macska, róka stb. ellen. És ha véd is, mindig ott az emberi tényező. Nálunk a tyúkok helye a korábbi tapasztalatok miatt szinte erődítve van: beton alap, masszív ól, ajtaján rács, a kifutójuk betonhálóval körbevéve, azon sűrűbb hálóval. Tavaly mégis megoldotta a róka, hogy elintézzen két tyúkot. És a róka még jobb, mert kóbor kutyából van, amelyik addig nem áll le a gyilkolászással, amíg élő állatot lát vagy el nem zavarják. Gyerekként láttam már ilyet és nem sok jót kívántam a kutya gazdájának. Az a kutya szó szerint végigmészárolta a környék baromfióljait, kivéve a hátsó szomszédét, mert náluk kuvasz volt, ez a kutya pedig nj. méretű volt.

Anyai nagyszüleimnél a tyúkok ólja úgy van megcsinálva, hogy az a hátsó udvaron van, és a szomszéd felé teljesen zárt, az utca felől is van kapu, a hátsó udvar is el van kerítve, és a hátsó kert felől is zárt kapu van, illetve éjszakára van egy teljesen zárható kis házikó, és oda mennek be.

Oké, a zsákmányra vadászó állatok így is be tudnak jutni valameddig és napközben meggyéríthetik az állományt, de az esélyeket lehet csökkenteni. Persze, ez idő meg pénz.

#13: Abban igazad van, hogy lehet javítani a baromfi túlélési esélyeit, mi is ezt tesszük, de teljesen kivédeni nagyon nehéz. Pedig elég sok pénzt, időt és munkát fordítottunk már az ólra. A nyulakról ne beszéljünk, rájuk elég csak kívülről a szívbajt hozni, már az is elég, hogy elpusztuljanak. Ha a róka nem hordja el a tyúkos nő állatait, akkor valószínűleg nála sem csak csibehálóval vannak körbekerítve éjszaka.

Le lehet pontozni (megint), de a nő helyében az idős bácsi vegzálása helyett vagy a jegyzőnek szólnék vagy annak, aki a településen az ebrendészeti feladatokkal meg van bízva. Utóbbi azt is meg tudja nézni, hogy van-e bennük chip, ki lehet a tulajdonosa. Egészségügyi szempontból sem szerencsés a helyzet, lakott területen kívül, ha vadat űznek, akkor ki is lőhetik őket. A kutyáknak sem hiszem, hogy jó ez a helyzet. Hacsak nem kapnak a bácsitól szeretetet, törődést.