Lovasport=essünk egymás torkának?

Cirkusz, ami csak a pénzről szól! Köszönőviszonyban sincs azzal a sokat hangoztatott frázissal, miszerint a lo-vassport népszerűsítése érdekében történik mindez. Véleményem szerint népszerűsíthetem azt, amit ismerek, de amiről halvány elképzelésem sincs, és mégis tudatlanul belevágok, itt nem az ésszerűség, és a szakmai hozzáér-tés, sokkal inkább az anyagiak és a személyes hírnév játszanak szerepet. Az, hogy a Geszti elkezdte tudatlanul, lovassporthoz értés nélkül, show műsornak szánva, az tőle megszokott, de az hogy a Lázár fivérek, akiknek szakmai hozzáértését ne kérdőjelezzük meg, átvették és szakmailag, biztonság szempontjából semmit nem adtak hozzá a korábbiakhoz. Holott Magyar Lovas Szövetségnek komoly, részletes előírása van a szabadidős lovas-sport rendezvények lebonyolításáára. Nagy kár a rendezvénnyel kapcsolatban országimázst és egyéb jól hangzó frázisokat puffogtatni. Csak pénzről van szó, persze a más pénzéről, amíg befektetésről van szó, és a szervezők részéről némi önmegvalósítási szándék. Az önkormányzatok nyögnek, vergődnek a pénztelenség miatt, de a ne-vezési díjakat ki tudják fizetni, holott nem kis összegekről van szó, ha ezt az összeget lovas rendezvények, ver-senyek vagy éppen működő lovardák, vagy éppen kezdő lovasok netán a válogatott keretek támogatására fordít-ják, akkor talán van alapja az eredeti célkitűzésnek, miszerint a lovaglás népszerűsítése a cél!

Népszerűsítünk azzal, hogy a fogatversenyen a Lázár Zoltán karjaiban ájultan heverő Keresztes Ildikó, a látszat-ból ítélve halálfélelemmel, vagy talán önkívületi állapotban ért végig a pályán, és megnyerte a fogathajtó számot, ezt látta a közönség, valójában a győzelemhez nem sok köze volt. Miért kell egy jó sportot hozzá nem értő „celebekkel” reklámozni, hogy ártsanak a sportnak? Sajnos ebben az országban mindenki azt állítja, minden rea-litást mellőzve, hogy ért a lóhoz, a lovagláshoz, hangoztatjuk a lovas nemzet mivoltunkat, és sajnos a lovaglás sem egy verbálisan működtethető sport, mint általában a sportok zöme, mégis megideologizáljuk. Az állatvédők még nem támadják eléggé a lovassportot, tehát itt az ideje, hogy tegyünk valamit az ügy érdekében !!!! Ilyen baleset egy sokadrangú falunapi lovas rendezvényen sem fordul elő. Nem gondolom, hogy aki a sérült lovakat látta, csak jókat fog mesélni az ismerőseinek a Nemzeti Vágtáról. Számtalan military versenyen voltam, ahol jó-val nehezebb feltételekkel, jóval nagyobb tétekről, volt szó és nem történtek számottevő sérülések, ugyanakkor egy agyament ötlet miatt el kell pusztulni a lónak? Az átlagember számára a „pacisimogatás” és a logó belű ló nem igazán összeegyeztethető.

Egy normálisan gondolkodó magát nem csak ló barátnak tartó, hanem valójában az, --ember számára már az meglepő, hogy a lovat, a lovas versenyt bevitték a betonra a város szívébe. Így minden bizonnyal nagyobb láto-gatottságra lehet számítani, mintha a Kincsem parkban rendezték volna meg az ominózus rendezvényt. Számom-ra az sem megnyugtató, hogy óriási mennyiségű homokot hordtak a betonra. Meg merem kockáztatni azt kijelen-teni, hogy a költségből a közönséget luxus buszokkal lehetett volna a Kincsem parkba szállítani, ami talán egy természetesebb környezet a lónak, és lovassportnak.

Ha ezt akarjuk országimázsnak, akkor inkább ne!

A népnek cirkusz és kenyér kell, a cirkuszt megkapta, a kenyérre még várni kell!

Tudod mit gondolok?

Hogy a lovassport, akárhonnan nézzük mégis csak sznob közösségeket vonz. Tisztelet a kivételeknek, ne verjetek egyből agyon.

De semmi mást nem lehet hallani, csak, hogy ha nem vagy gazdag ne járj lovagolni, ne vegyél lovat, ha nem vagy jó, akkor kussolj és tűrj. Az "igazán nagy" lovasok pedig egy idő után elfelejtik, hogy LÓ egy állat, egy lény, egy társ, egy barát és nem egy létra amin állva elérheted a karriered csúcsát.

A lovasok, sok esetben, és had emeljem ki megint a kivételeket, elég komolyan egymásnak esnek, irigységből, területféltésből, ezért vagy azért. Ha elmész valahova lovagolni, sok helyen nagyon de nagyon nehezen fogadnak be, mert a sznob lótartás színvonalát esetleg nem éred el.

Elég nagyok az elvárások, kevés a szív és a lélek, amivel küzdeni kéne. Akkor jön egymás hibáztatása, a pályáé, az edzőé, a többi lovasé, de soha senki nem keresi magában a hibát.

Helyesbítek a lovaglás olyan mint az élet. Vagyis:

Élet= Essünk egymás torkának!