Miért jó ez neki? Mit kell neki okoskodnia? Csak azért mert a lovardavezető lánya neki mindet lehet?

Annyi nem bírom hogy van egy kiscsaj a lovardavezető lánya, és az ember nem lehet önálló. Nem csinálhatok semmit magamtól mert ő abba azonnal beleköt. Elkezdtem zsírozni a pata belsejét erre azt mondja hogy ezt nem lehet és rohan az anyjához aztán azzal jön vissza hogy ne pocsékoljam a patazsírját fölöslegesen (közös patazsír van azoknak akiknek nincs lovuk). Hogy ne úgy fésüljem a lónak a farkát hanem szálankét bontsam szét. Hiába mutatom neki hogy a végénél kezdem és hogy egy szálat nem szaggatok mellesleg nem az ő lova, ő rohan az anyjához. Bármi van abba ő akadékoskodik. Ha valamit akarok csinálni a lóval kettesben, répa torna egy kis kényeztetés akármi, ő azonnal "mi a francnak??". Ha vissza szólok neki megsértődik. Lovaglás közben is hogy "Minek lépek olyan sokat? Meg miért nem vágtáztam még? Haladhatnék..."

Ha futószárazni akarom a lovat: "mi a pi*sának?" "Fölösleges!" Folyamatosan ott áll a sarkamban és azt nézi mibe köt bele. De ő se tud ám többet mint én, max annyit hogy rohan az anyjához. Néha már arra gondolok hogy nem bírom tovább és leordítom a fejét. De nem tehetem. Ja és lovaglás közben is. Mintha ő lenne az oktatóm, hogy verjek rá pálcával ha nem megy nyugodtan, hogy hajtsam jobban. És már annyira kikészít. Egyszer szóltam neki hogy minél jobban csesztet annál kevesebb önbizalmam lesz, erre ő megsértődött és nem akart róla tudni.

Ti mit csinálnátok?