A papámat nem tudom meggyőzni, hogy belovagoltassuk a lovamat. Adnátok komoly, erős érveket, amivel meggyőzném ennek a fontosságából?

Simán mond meg neki, hogy a Te céljaidhoz nem olyan ló kell, ami ilyen virtussal megy, hanem olyanra, amelyik pontos és korrekt segítségadásokra ad választ, mert csak az ilyen lóban lehet megbízni, csak ez dolgozik nyereg alatt szívesen, jó kedvvel, és bízik meg a lovasában - te pedig szeretnéd, ha meg tudnál bízni a lovadban, ez csak akkor lehetséges, ha mindez kölcsönös. Ráadásul semmi komolyabb nem épülhet arra, amelyik igazából azt se tudja, merre van a jobb meg a bal, ha pedig komolyabban ugrani akarsz, vagy díjlovagolni, akkor ez édeskevés lesz: egy dolog, hogy eleve esélytelenül indultok majd, de ráadásul mindkettőtöknek életveszély lehet egy ugrás például!

Ráadásul ha már nagyszülő, akkor arra is gondolni kell, hogy egy dolog, mi volt fiatalabb korában, és mi van ma. Egyfelől mások a trendek, a lóhoz állás, a ló feladata - a te lovad nem egy mezőgazdasági igás lesz, amire mellékesen rápattannak néha, hogy a kocsmáig elvigye őket, másfelől ő sem fiatal már: ha emlékszik is, akkor mi merre, hogy volt, nincs garancia, hogy a kérdéses ló nem teszi le egy rosszabb pillanatában, egy idősebb ember csontjai pedig igencsak könnyen törnek már... Az a ló pedig, akit erővel törnek be, az bizony hajlamos szándékkal lepakolni a lovasát, főleg egy gidrán, ami nem egy hidegvérű, vagy sodrott, hanem egy erősen telivérezett fajta. Ha pedig egy ilyen bekattan valakivel terepen, az is elég problémás lehet, egy sima megugrást sem biztos, hogy rendesen le lehet kezelni: hiszen egy alulidomított lónak aztán beleállhatsz a szájába, vagy használ, vagy nem...