Ha a karámba lesz homokos és füves terület, akkor nem kell hogy legyen legelő? Mekkora legyen a karám ha egy Shagya arabot vagy egy Haflingit szeretnék venni? Milyen legyen az istálló? A box? Zabla, futószár, nyereg, kötőfék és a kantár?

A lovanként egy hektár nagyságú füves területet szokták legelőnek hívni - ez az ideális, főleg ha időnként ugaron hagyják hogy nőljön a fű.

A karám két ló számára minimum fél hektárnyi terület, ami jó esetben inkább füves mint homokos.

"Milyen legyen az istálló? A box? Zabla, futószár, nyereg, kötőfék és a kantár?

Mi az a kantár, a zabla és a kötőfék? Mert nekem nem hisz a barátnőm, amit mondtam neki! :("

Most akkor mi is a kérdés? Hogy milyen legyen az istálló? Legyen minden lónak saját boxa (4x4m), legyen hely a szerszámoknak... de ha legelőt akarsz, az tökéletesen alkalmas rideg tartásra, ahhoz meg csak egy fedett beálló kell (meg esetleg egy szénaetető télre)

Most lehet hogy én értek félre valamit, de ha nem tudod mi az a kantár, zabla, kötőfék, akkor minek akarsz lovat?

Lovat egyedül nem tartunk - tehát két ló, minimum 1 hektár füves legelő ajánlott, ha már legelőt akarsz (ideálisabb a két hektár). Ha pedig legelőn tartod, szükségtelen a karám, illetve lovagolni egy négyszög (40×20 vagy 60×20) vagy egy ugrópálya lehet éppenséggel. A legelőre jó, ha van egy fedett beálló, mert főleg nyáron a ló is tud napszúrást kapni, az eső nem fogja különösebben zavarni, télen pedig növeszt magának bundát, nem kell takargatni, nem fázik meg... Ettől még legyen minden lónak egy-egy boksz, minimum 3×3 méter (EU szabvány), én az 5×5-öt preferálom inkább, de mindegy, ha nem ott időzik a ló ideje nagy részében. Tetszés szerint estére bevihetitek őket, de ami lényegesebb, hogy ha az orvos boksznyugalmat rendel el neki, akkor legyen hova tenni a lovat, vagy, ha ellik, én egy pár napra külön venném őket, stb.

Külön istálló nem kell, a két bokszot én nem nevezném még annak... Egymás mellé két fedett kis boksz, és annyi, esetleg egy nyerges elfér velük szemben, vagy mellettük. A lényeg, hogy megoldható legyen, hogy ezek ne legyenek huzatnak kitéve...

Zabla a ló szájában lévő vasdarab, melyhez az esetek többségében közvetlenül csatlakozik a szár, ezzel gyakorolható a lóra nyomás a száján át... Ezzel hat a szársegítség a normál kantárokon. Alapesetben ez egy vastag, egyszer tört oliv vagy csikózabla szokott lenni. A kantár a ló fején lovagláskor lévő szerszám, erre csatlakoztatod a zablát és a szárat. A kötőfék ehhez hasonló, azonban a ló vezetésénél, ápolásakor, kikötésénél használjuk, legalábbis gyakrabban olyankor.

Futószár a futszárazáskor használatos (értelemszerűen), összekötő szár a ló szája és a lovas keze kötött, mint a kantár szára, épp csak hosszabb, a ló a lovas körül körben közlekedik, több méter távolságra tőle. A nyereg a ló hátára kerülő eszköz, az esetek többségében vázzal rendelkezik (fa vagy szintetikus többségében, de előfordulhat másból gyártott is), tömőanyaggal, ezen szintetikus anyag vagy bőr bevonat. A nyereg alá minimum egy alátétet szokás tenni... Lehetséges nyereg nélkül is lovagolni, patracon (heveder és váz nélküli nyereg) vagy szőrén, a ló hátának igazából egyik sem a legjobb... Nyeregből pedig rengeteg féle van.

De ha ezekkel a dolgokkal nem vagytok tisztában, akkor ne vegyetek lovat, vagy vigyétek bértartásba, és csak edzői segítséggel lovagoljátok egy ideig még...