Sarjú szénát lehet lovaknak adni?

Más a fehérje-tartalma, mint a későbbi másodkaszálásoknál, így száradás után is magas marad a kumarin-tartalma. Bálázás után egy hónapot kell várni minimum, utána ehet, amennyit akar. Egyébként, ha megszáradt, teljes értékű széna.

Ami egyébként érdekes, és most eszembe jutott a kérdésről, hogy azt hallottam, hogy a nyulaknak például csak első kaszálásból való széna jó... Ezek szerint lehet valami különbség. Talán, hogy tavasszal gyorsabban nő és más a fehérjék aránya.. Nem tudom. Érdemes utánaolvasni. Jó kérdést tettél fel :)

Na, jól van, hülyeséget írtam... Szóval:

Szénakészítés

A zöld fûbôl napon való szárítással konzervált szálastakarmányt nevezzük réti szénának. A szárítás ideje alatt a fû 70-85%-os víztartalmát 18-20%-ra kell csökkenteni, hogy elérjük a kazlazáshoz, tároláshoz megkívánt víztartalmat. A réti széna esetében anyaszénát és sarjú szénát készítünk. Az anyaszénát a gyep elsô növedéke adja. A sarjú szénát a nyár folyamán újra sarjadzó fû lekaszálásával nyerjük. A sarjút fiatal növények alkotják ezért ennek minôsége rendszerint jobb. A széna takarmányértéke a növényen kívül a kaszálás idôpontjától, a szárítás alatti idôjárástól, a begyûjtés és raktározás helyes módjától függ. A rétek kaszálásakor a legnagyobb tömegben jelenlévô fû az ún. vezérnövény virágzását vesszük alapul és a füvet a virágzás kezdetén vágjuk. A virágzás kezdete és vége között olyan nagymérvû a gyepnövényzet takarmányértékének minôségi romlása, hogy az elért többlet hozam ezt nem ellensúlyozza. A gyep 1 kg/m2 zöldfû tömeget meghaladó mértékû termését érdemes kaszálással betakarítani. Szénakészítésnél a táplálóanyagveszteséget csak csökkenteni lehet, de elkerüni nem. A levágott növény a 38%-os nedvességtartalom eléréséig lélegzik és ez az életmûködés tápanyag- veszteséggel jár. Az esô is szerepet játszhat a veszteségben, ha a fû nedvességtartalma e fölötti akkor a növény életfolyamatait nyújtja meg, ha pedig ez alatti akkor a kilúgozási folyamat a meghatározó. A kaszálást a renden való szárítás követi. A száradás feltételeinek javítására a levágott rendet fellazítjuk, forgatjuk, rendkezelôgépekkel terítjük, majd sodorjuk. Kedvezô idôjárás esetén a széna 2-3 nap után kazalba rakható. Készíthetünk laza és bálázott szénát. Behordás után a tárolás történhet kazalban vagy szénapajtában. Kazalban a széna 6-8 hétig utóerjedésen megy át és csak ennek lezajlása után lesz etethetô, mert a friss széna etetése zavarokat okozhat az emésztésben.

Ez hosszú, csak linkelem:

[link]