Dunántúlon van olyan macskamenhely, ahol úgymond normálisak a körülmények, nem csak egy ketrecben élnek?

Hát az van, hogy eddig mindig a nagyot féltettük, mert a kicsi erőszakosabb, tehát amikor etetésnél nem hagyta a nagyot, akkor a megoldás az volt, hogy külön helyiségben etettük őket. Aztán az alom jött, onnan is elzavarta a kicsi, akkor azt is külön tettük a nagynak. Szóval szépen lassacskán a kicsinek lényegében átadtuk a helyeket, a nagyot vittük el onnét, ahonnét a kicsi kiüldözte.

Vagyis a nagy alapból behódoló típus, a kicsi a domináns és mi mindkettőben azt erősítettük, amilyenek. Pedig pont fordítva kellett volna, ponthogy a nagyot kellett volna feljebb emelni, a kicsit visszaszorítani ahhoz, hogy egyenlőek lehessenek.

Szóval most megfogom, a nagyot visszaköltöztetem az eredeti birodalomba és minden etetésnél a nagy kap először és a kicsi csak akkor, ha a nagy végzett, az alomnál pedig őrködni fogok, amíg a nagy ott van, hogy a kicsi ne mehessen olyankor a közelébe.

Gondolom bele fog telni legalább egy hónapba, vagy többe, de megpróbálom, főleg, mivel jelenleg még senki nem érdeklődött iránta.

Oké, úgyis az asztalon szeret enni, akkor nem szoktatom le !

Remélem bejön, mert a nagy nagyon ragaszkodik az erőszakos kistesójához és mi is szeretjük ennek ellenére és félek odaadni bárkinek, mert mi van, ha rossz helyre kerül !