Hogyan viselkedik egy rosszul szocializálódott cica?

Leginkább agresszíven. Az egyik macskámat nagyon kicsi korában találtam az utcán, alig élt, nagyon rossz állapotban volt, nem töltött elég időt az anyjával és nem szocializálódott.

Már hat éve velem van, de nagyon nehéz vele. Vad maradt. Velem kedves, bújós nagyrészt (de csak velem, senki mást nem fogad el a családból) de ha olyanja van, bekattan és fúj, karmol, pofoz, aztán menekül. Fél perc múlva megint jön bújni.

Nem lehet betenni a hordozóba, életében kétszer lehetett elvinni orvoshoz, akkor is csak azért, mert annyira beteg volt hogy bágyadt volt, de még így is annyira küzdött hogy vér folyt. Az enyém természetesen.

Ha valaki jön hozzánk, úgy elbújik mintha nem is létezne. A többi családtagom sem veheti fel, néha megsimogathatják futólag. Én felvehetem, bennem bízik, de ahogy írtam, velem is agresszív mikor épp bekattan.

A másik macskánkat sem szereti, vele sem jön ki jól. Rajtam kívül sem embert, sem állatot nem szívesen tűr meg maga mellett.