Az normális hogy már 4 éve meghalt a macskám de még mindig hiányzik?

Nem normális.

Az állatok jönnek, mennek. Rövid életűek. Nem szabad hagyni, hogy nagyon a szívünkhöz nőjenek. A macska meg egyébként sem annyira jelentős állat. Ők az un tucat állatok. Nyávognak egész nap.

A kutyával már más a helyzet. A kutyák okosak, lehet velük programot szervezni. Kirándúlni meg egyebek.

Az ő elvesztésük már tud ütős lenni az biztos.

Ahogy a mondás tartja:

Kutyaharapást szőrèvel!

Örökbe kell fogadni másik cicát.

11-es, az én értékrendem szerint meg te nem vagy normális.

Ekkora baromságot leírni...főleg egy ilyen kérdéshez..

Szerelemi csalódás ellen a legjobb egy másik szerelem!

Ez átvitt értelemben mindenre igaz.

Ennyi erővel akkor senkit ne szeressünk, ha a 16-os gondolatmenete szerint indulunk el.

Se a szüleinket, mert egyszer úgyis meghalnak, se a barátainkat, mert bármikor megszakadhat a barátság (a barátságok nagyon apró töredéke ami egy életen át tart), se a párunkat mert úgyis szétmegyünk egy idő után, plusz ugye bármikor meg is halhat, se a gyerekünket, mert úgyis kirepül és amúgy is bármikor meghalhat.

Elég beszűkült gondolkodásmód. Az ilyen embernél gondok vannak a kötődéssel, érzelmileg sivár, nem tudja megnyitni a szívét mert retteg hogy megtöri az élet. Valószínűleg gyerekkorból eredeztethető. És ezt nem rosszból mondom, de pszichológus tud segíteni.

A gyerek, a szülő, a párunk, az azért egész más. Ők emberek, és élhetnek akár 70-80 évig is, a házi kedvencek meg 10-15 évig.

15 után már tengernyi a probléma. A fél fizetés az állatorvosnál marad.

A másik fele meg elmegy a járulékokra. :

Póráz, hám, kötelező oltás, jutalom falat, minőségi kaja, nyírás, télen kisruha, és egyébb apróságok.

A gazda meg piritóst eszik egész héten.

Bumm neki.

És akkor erre az a megoldás hogy ne szeressük annyira, meg ne vigyük állatorvoshoz ha baja van, mert az drága?

Mondjuk sokan ezt csinálják.. De soha nem értettem hogy minek vállal állatot aki akár érzelmileg, akár anyagilag nem tudja a maximumot nyújtani neki.

Mindenképpen orvoshoz kell vinni. Az nem megoldás, hogy nem visszük, csakhát borsos.

Ez sajnos tény.

Szeretni is lehet őket, csak ne váljon ez fanatizmussá. Ne essünk túlzásba.

Hallottam én már olyanról, akik állat miatt váltak el.

Azért az már túlzás egy kicsit.