A macska tudja magáról hogy ő egy macska?

Szerintem csak azt tudja, hogy ő valami, ami ő maga. És vannak még hozzá hasonlók, és tőle különbözők.

Nem hiszem, hogy "macskának" nevezné magát. :)

Az enyém szerintem kutyának hiszi magát, mert állandóan a lábtörlőn alszik, és meg van győződve róla, hogy neki otthon kell lennie a kertben mindig. :D (Amikor autóval jövünk haza, mindig látjuk messziről rohanni, majd leül a lépcsőn, mintha végig ott lett volna. Komolyan, be akar minket csapni.)

De azt is hiszi, hogy mi mindig elvárjuk, hogy egyen, ezért kikönyörgi a kaját, és amíg szerinte látjuk, addig eszik egy-két falatot, aztán otthagyja, mikor úgy gondolja, hogy már nem figyeljük.

Attól tartok, akármit is hisz magáról, minket nagyon félreért. :P

Attól függ, hogy neveled fel. Nekem volt cicám, amikor egyedül volt, és kb. egy hónapos korától kezdve ismert, az anyjának tekintett. Szerintem inkább "embertudata volt", bár ez egy hüje kifejezés... Szóval azt hiszem, mivel nem látott maga mellett másik macskát, testvért, csak minket, kétlábú, nagy, gyér szőrzetű valamicsodákat, oda helyezte el magát. (Amikor állatorvosnál másik macskát látott, eléggé le volt nyűgözve, szerintem furcsák voltak neki a "gesztusok" stb. :D)

Amikor egyszerre két-három cicánk volt, testvérek, akkor egyrészt egymást is látták, másrészt mi is a családjuk voltunk. Akkor kiegyensúlyozottabb volt a helyzet, macskául is viselkedtek egymással, meg "emberül" is. (Izé, elég megfogalmazhatatlan lett, na de szerintem van ilyesmi tudatuk, lehetséges, csak nem mindegy, milyen környezetben éldegélnek. Lehet, hogy egyik-másik jobban kötődik a kutyapajtásaihoz, babakora óta, a másik meg máshogy van ezzel. Igazi egyéniségek, nem? :D)

Kérdezd meg hogy tudja-e :D

Amúgy ezt senki nem tudja meg mondani.

Honnan tudná? Ugyan már, szerintem pont leszarja, hogy ő mi. Csak van, ösztönlény, és kész. Ha már itt tartunk:

A baktérium tudja, hogy ő egy baktérium?