Nagyon szenved a macska "lelkileg". Mit lehetne tenni?

3 éves cicánk van, aki szobacicának "indult". Szüleim viszont elkezdték kihurcolni pórázon a kertbe, eleinte csak ritkán, aztán egyre gyakrabban, és ezt nagyon élvezte. Gyakran ki is szökött egyedül, és csak órák múlva jött vissza. De mostanra olyan szinten a fejünkre nőtt, nagyon sír, és hisztizik, állandóan követeli, hogy engedjük ki..

Ez nagyon szar érzés nekem, hogy így szenved, és teljesen érthető, hogy vágyik a természetbe, de ő nem "szabad" macskaként lett nevelve, már nem lehetne csak úgy kiengedni...(plusz féltjük is, mert nagyon játékos, nagyon felelőtlen). De ez nem állapot, hogy egész nap itt óbégat, hogy menjünk ki..Gondolom ezt már nem nagyon lehet helyrehozni...?

Egyébként nagy a lakás, nem arról van szó, hogy egy kis lyukban tartjuk, tehát simán jól érezhetné magát, cska miután megtapasztalta a kinti lét örömeit, már erre vágyik..