Akik madarat vesznek, miért vesznek madarat?

A 20 négyzetméteres szobában 3 méteres belmagassággal a nap nagy részében elég sokat repülnek a madaraim.

Aki bezárva tartja őket, az már állatkínzás

Én még gyermekkoromban kaptam kanárit egy ismerősünktől - nem kellett neki. Nagyon megszerettem, lehetett vele játszani, puszit adott, rám repült, ha hívtam(néha :D). Utána volt még (sok évig) több kanárim, zebrapintyem...

Nagyon szerettem mindegyiket, nekem ők voltak a házi kedvenceim. :)

Már sok-sok éve tenyésztik ezeket az állatokat - kalitkában(röpdében) kelnek ki, és ott is élik az életüket általában. Ezek a madarak a természetben nagy valószínűséggel elpusztulnának, hisz már nem dolgozik bennük az eredeti szabad-vad szellem,,, Ez igaz a többi ketrec-állatra is, hiszen alapból egy hörcsög, nyúl, t.malac, ... sem 40X60, v. 50X100cm-en mozogna eredetileg...

A madarakhoz visszatérve: általában természetesen hangjuk, küllemük miatt veszik az emberek.

Nálunk anno minden nap ki voltak engedve órákig a lakásban, hogy repülhessenek, ha akarnak. Néha többet röpködtek, néha kb 10p után visszamentek, volt hogy ki sem akartak jönni kb. Amúgy a természetben sem 0-24 órában repülnek, elsősorban táplálékszerzés, párkeresés, ... miatt. -Ez egy kalitkában jó esetben adott. :)

Amilyen madarakat vásárolunk, fogságban születnek, ergo nem voltak soha sem a szabadban. Az én hullámosaimat pl, ha kiengedném a szabadba, 1 óra alatt elpusztulnának, mert nincsenek hozzászokva.

Én azért veszek madarakat, mert szépek, mert tetszenek, szeretek velük foglalkozni, és nagy öröm az egész családnak, mikor fiókákat nevelnek.

Szeretek kisérletezni a különböző papagájoknál a különböző színek variálásával.

Mert szórakoztatóak, és jól elvagyok velük.

Egy kalitkában kikelt,ahhoz szokott madárnak az volna az állatkínzás,ha a természetben magára maradna. Éhen halna,vagy elkapná valami másik állat. A háziasított papagájok,madarak ahhoz vannak szokva,hogy minden nap előttük van a kaja,víz,s ott van mellettük a párjuk,vagy még több fajtársuk(jobb esetben,ritka az olyan madár amelyik inkább egyedül van). Nekik ez igazi arany élet,s a jól tartott fogságban élő madarak sokkal hosszabb időket élhetnek meg mint vadonélő társaik,s ha ez így van,rosszul nem érezhetik magukat különben belebetegednének,belehalnának a szomorúságba/stresszbe.

Az én 2 hullámosomnak egész nap nyitva hagyom a kalitka ajtaját mégis van hogy ki se jönnek,szeretnek ott lenni,elszórakoznak egymással,röpdösnek a kalitban,nem is nagyon igényelik hogy kijöhessenek,pár percre kijönnek max és már mennek is vissza a helyükre,de én azért nyitva hagyom nekik az ajtajukat. :)