Most én gonosz vagyok amiért nem akarom, hogy a beteg anyósom közel költözzön hozzánk?
Csúnyán hangzik, tudom. Én vagyok az az ember, aki vakokat segít át az úton, időseknek adja át a helyét és segít nekik szatyrokat cipelni, segít összeszedni a dolgait valakinek az utcán, ha pl szétszakadt a táskája, leaadja a talált tárgyakat stb.
Anyósom már akkor közel akart hozzánk költözni amikor nem tudtuk, hogy súlyos autoimmun beteg. Mivel csak mi lennénk neki a környéken mindig attól féltem, hogy azért, mert ő otthon unatkozik állandóan olyan dolgokkal zargatna minket, amiket ő is megtudna. Pl: menjünk ki vele piacra, menjünk át ezért vagy azért... Nem azért, mert nem tudná megcsinálni, hanem azért, mert unatkozna. Ez az én érzésem, az én feltételezésem. Szerintem ránk telepedne és a gyerekeket is ellenem/családom ellen akarná pangálni. A családban lévő gyerekeket hallottam már, hogy manipulálni próbálta. Meg komplexusa van, azt hiszi, hogy az én családommal egyes dolgokban kivételezek (nem amúgy, pont ezért nem a megjobb pl apukámmal sem a kapcsolatom).
Most, hogy kiderült a betegsége azt érzem legbelül, hogy ő ezzel visszaélne. A lánya fürdette őt, de utána kb kiszaladt a fürdőből, mintha semmi baja nem lenne (tényleg súlyos amúgy, kórházban van régóta), a lánya 2 kisgyerek mellett dolgozik is, de anyósom leadta neki a rendelést mit főzzön, süssön neki, e közben apósom az ő idős anyósával és sógornőjével főzetett otthon magára. Ő is egyébként olyan dolgokra kéri meg a férjem, amiket ő is meg tudna csinálni, például kísérje el őt egy helyre, mert ő még nem járt ott. (Akkor 30 évig hogy ment ismeretlen helyekre?)
Anyósom amúgy mindig ránk akarta tukmálni a segítségét és egyszer beszólt valakire ilyet, hogy "azért nem fogad el segítséget, hogy neki se kelljen nekem segítenie ha öreg leszek." Ő nem önzetlen, bármennyire is annak tűnik.
Én tényleg szivesen segítek, de csak akkor, ha nem várják el és tényleg rászorul az ember.
Most ez önzőség vagy gonoszság, hogy ezt érzem?
válasza: válasza:"Bezzeg, ha a te anyádról lenne szó..."
Azta, az ember szívesebben segít a szüleinek, mint idegen időseknek. Hívom a híradót.
válasza: válasza:Nem önzőség. Egy beteg ember ápolása nagyon sokat kivesz az emberből, főleg ha az illető manipulatív és vissza is él a betegségével. Konkrétan házasságok mennek rá ilyen helyzetekre.
Én a te helyzetedben kétségbe lennék esve, mert én megmondom őszintén, sajnálnám a szabadidőmet egy ilyen önző és manipulatív anyós/após ápolásra fordítani. A saját anyukám nyilván más, de azt meg a férjemtől nem várnám el, hogy ő is ápolja, ugráljon neki. Szóval ha közel költözne hozzám egy ilyen anyós, az nálam valószínűleg a házasságom végét jelentené, ugyanis a férjem jóval kevesebbet lenne otthon, közben az anyja meg uszítaná ellenem, mert nyilván elmondana engem minden sz.rnak, amiért én nem vagyok hajlandó körülötte ugrálni. Továbbá a férj is kimerültebb, ingerültebb lenne, egy idő után ő is azt érezhetné, hogy cserbenhagyom. Ápolót lennék hajlandó fizetni a mamának, de az neki nyilván nem lenne jó, hiszen ez az egész a gondoskodás kikényszerítéséről szól neki, egy ápolót viszont nem tud érzelmileg kizsigerelni.
Még azt hozzátenném, ha az anyós kedves, aranyos és szeretnivaló lenne, akkor segítenék. Az érzelmi zsarolást viszont nem bírom.
válasza: válasza:"Azta, az ember szívesebben segít a szüleinek, mint idegen időseknek."
De ez nem egy idegen, hanem az anyósa, a férjének az anyja. Ergo pont olyan családtag, mint a saját anyja.
Na meg, tök mindegy, mit akart a kérdező, ő nem döntheti el, hova költözzön az anyósa. Azt döntheti el, mennyire vesz részt az anyóssal kapcsolatos dolgokban, természetesen mondhatja, hogy ő nem megy fürdetni, gondozni és nem kísérgeti piacra meg más helyekre. Ez ilyen.
válasza:Ne tilts meg semmit, de tedd nyilvánvalóvá, hogy nektek erre
nem lesz életmódváltási kötelezettségetek.
Nekünk is mondták apósék, hogy nagy nekik a ház, vesznek egy kisebbet a városunkban, és majd kertészkednek, gyakrabban láthatják az unokákat meg minden. Ez a "meg minden" annyit fed, hogy a férjem ugorjon át szerelni, pakolni nehéz dolgokat, kertet és házat rendezni, megnézni a mobilon egy beállítást, később ápolni, hozni-vinni.
Megmondtuk, hogy nincs beleszólásunk abba, hova költöznek, de a mi életünkön ez semmit nem változtat. Hétköznap se járkálunk át, a gyerekek programjai, a mi munka utáni dolgaink az elsők továbbra is. Hétvégén is akkor megyünk át, amikor tudunk, pont, mint most. Tehát akkor se lesz heti 5-10 extra órám rájuk, ha 100 méterre, meg ha 60 km-re laknak. Ők tagadták ezt a szándékot, de megértették, és nem is vettek házat a közelünkben.
válasza:8-as, igen ám, de tudjuk, hogy a férjek nem maradnak otthon ápolni anyut/aput/anyóst senkit.
Nálunk meg lett beszélvel, hogy bárki, de tényleg bárki ha lerobban én nem ápolok senkit. Anyuék ápolták a dédiéket éveken keresztül én ezt nem akarom magamnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!