Jogosan esik rosszul, hogy anyósom a lánya részéről lévő unokák fényképéhez állandóan odaírja, hogy így, meg úgy hiányoztok, mama kicsi gyöngyszemei, a fiam fényképéhez még egy tetsziket sem nyom?

En azt megertem, hogy nem megy. Mamamnak fel ora lenne vonattal idejonni, de mi a 3-on lakunk, lift nincs, o meg nem bír felsetalni, mert valami gond van a terdevel.

Induljunk ki ebbol, hogy o sem tud menni emiatt. Ti sertettsegbol "ha nem jon, nem megyunk mi sem" alapon elmentek havi egyszer, mig a masik unokak ott vannak hetvegente, vagy talan meg hetkoznapokon is. Ebben az esetben en nem csodalkoznek, ha a lanya gyerekeihez jobban kotodik.

Anyukám bevallottam nekem, hogy ugyan a bátyámtól volt először unokája, akit persze imád, de soha nem tudott hozzá annyira kötődni, mint az én (nagyobbik lánya) gyerekeimhez.

Ha ott volt a sógornőm is, akkor ő mindig azt figyelte, hogy anyu mit csinál, hogy nyúl az unokahúgomhoz, mit mond neki stb, egyszerűen nem hagyta őket és ezt meg sem lehetett beszélni a sógornőmmel, míg velem igen.