Mi a fenét csináljunk? Anyósom mindig mindenbe belekavar és utána mi vagyunk a rosszak, amiért őt kellemetlen helyzetbe hozzuk.

A harmadik gyermekünk születése után megbeszéltük a férjemmel, hogy mivel nem tervezünk több babát, a feleslegessé váló gyerek holmikat eladjuk/ elajándékozzuk, ahogy kikerülnek a használatból. Különösebben ezt nem reklámoztuk anyósomnak, de mégis be tudott kavarni.

A rokonságból egy kisgyerekes pár a hétvégén beállított, hogy akkor összeválogatják a nekik kellő cuccokat. A megdöbbent arckifejezésünket látva elmondták, hogy anyósommal már mindent megbeszéltek és elrendeztek. A megbeszéltek alapján akkor viszik a kiságyat, utazóágyat, pelenkázót, duplokat stb. Kiderült, hogy anyósom csupán jóakaratból eladta a fél gyerekszobát 30000Ft-ért. Így világossá vált, hogy miért/miből vett gyereknapra és szülinapra egy csomó játékot, és biciklit a gyerekeknek. Az előzményeket persze nem osztotta meg velünk.

Természetesen nem adtunk nekik oda semmit, hiszen még használjuk (meg is kaptuk, hogy milyen szemetek vagyunk) és megint az egész úgy jött le, hogy mi hoztuk anyósomat kellemetlen helyzetbe, ő csak segíteni akart nekünk, mert nem boldogultunk az eladással. Megmondtuk neki, hogy szépen részletekben fizesse vissza a pénzt, amivel megint a lelkébe gázoltunk, mert akkor egy forintja se marad magára fél évig.

Én komolyan nem értem ezt a nőt! Nem ez az első ilyen húzása és még most sem érti, hogy ne szervezkedjen a nevünkben a hátunk mögött.

Néha már arra gondolok, hogy az agyával van baj, de mindig van valami ami inkább az álnokságát bizonyítja. Most pl. nem volt itthon amikor a rokonok jöttek, pedig vasárnap délután mindig itthon szokott lenni.