Kerülöm a párom otthonát! Mit csináljak?

Én is ezt tenném a helyedben.

A párod tehát azt az áldozatot várja a "jó kapcsolatotok" érdekében, hogy élj vele az örökös háborúság kellős közepén.

Azt hiszem, hogy választás elé állítanám.

Egy életed van. Miért áldoznád fel az anyósod és az általa ápolt beteg rokon oltárán.

Neked nincs közöd hozzájuk. A párodhoz van közöd.

Anyós jelölted idegrendszere tönkrement valószínűleg a kilátástalanság, bezártság miatt, ezért mindenkit vádol. Más megoldást kellene keresniük.

Ápoló segítséget fogadni legalább egy héten 2-3-szor, hogy ő is felszabaduljon és élhessen kicsit.

DE ez, míg nem házasodtok össze, nem a te gondod.

Viszont nem vagy köteles együtt élni.

S ha ezt nem érti meg a párod, akkor ennek nincs jövője.

Ismerős szitu...

Mi első évben teljesen kiszorítottuk anyós,apóst az életünkből.. ha hiszitek ha nem, 2 évig nem veszekedtünk, mindent normálisan megtudtunk beszélni, sosem hazudtunk egymásnak. Majd egy napon az alkesz szívbeteg, gyógyszerfüggő kiszámíthatatlan önpusztító anyósom megint bealakított

.. korházba került.. megsajnáltuk. Azóta vhogy csendben lassan visszakúsztak az életünkbe... igaz nem napi szinten, de heti szinten.... azóta folyamat veszekszünk.. én hiába mondom a páromnak hogy nekünk semmi problémánk nem lenne az életben, tök boldogok lennénk, de anyósék problémáit folyton cipeljük magunkkal, folyton stressz van emiatt..

Anyós is ilyen, ha nem megyek az a baj... volt h 40 fokban (elromlott a klima a kocsiban) és egy elég hosszú bevásárló kör után, megálltunk előttük hogy be adjuk amit kértek hogy vegyünk. Annyira kifáradtam hogy erőm se volt kiszállni a kocsiból, csak lehúztam az ablakot éa mondtam nekik hogy majd jövőhéten meglátogatjuk őket de most rohanunk mert k.o.-k vagyunk..... na ez 3 honapja volt azota ezt hallgatom.. röhejes nem?

Ha meg megyünk akkor az a baja, mert éppen nem ér rá a nagy semmittevésben...

Néha már nálam is feszül a húr, azt érzem a kapcsolatunk is haldoklik emiatt. Az a baj eg, idő után ki leszel rájuk élezve és már attól hidegrázásod lesz ha csak a nevét meghallod, ezért könnyen rámehet a kapcsolatod

....

Én utána 3 évig mentem jópofizni mindig, hozzáteszem, havonta került korházba az önpusztítása miatt

.......

1,5 éve nem érdekel már hozzászoktam... sajnálni se tudom, mert meguntam hogy évekig farkas volt kiabálva, úgy gondolom van egy határ... ha ő ennyire meg akar halni, akkor tegye.. mit lehet erre mondani?

Érződik a kapcsolatunkon az tuti... mintha beszívná a sok negatív érzelmet mint egy szivacs. Egyre többet hangoztatom ezt páromnak... ő meg ugrik mindig azonnal... ez számomra kiábrándító.. de meg is tudom érteni vmilyen szinten...

Egy vmi tuti: vagy szoksz, vagy szöksz..

Egy ideig lehet jópofizni de nemfog menni sokáig legalább is nekem...

Havi egyszer elmegyek hozzájuk fél órára, de hidd el utána olyan vagyok mint akin átment az úthenger, olyan szinten lefáradok hisz minden energiám arra megy hogy kibírjam... dúrva!