Hogy közöljem a szüleimmel a döntésem?
Felvételt nyertem egyetemre pár nap múlva beiratkozás, de úgy jöttem el ide hogy belsőleg nem igazán állok erre készen. Van bennem félelem és kétely, szorongás, hogyha elkezdem és nem sikerül, akkor azzal megint csak csalódást okozom majd és nem biztos hogy 100%-ban oda tudnám tenni magam. Olvastam és előadásokat hallgattam milyen is lesz majd az egyetem és hirtelen elfogott az érzés, hogy én nekem ez már sok lehet itt a határ számomra... Felkészületlen és informálatlan voltam sokáig azzal kapcsolatban, hogy egyetemen tanuljak.
Persze bennem van az is, hogy, ha megsem próbálom, akkor azt fogom bánni, de fentebbi érzések olyan erősek, hogy magamat ismerve a tanulás rovására menne, de úgy jöttem ide hogy igazából nem gondoltam át mi is következik most, ha én ebbe belekezdek.
Saját magamra tettem súlyt,nyomást azzal, hogy egyetemre kell jönni, mert a családban többen is felsőfokú végzettségüek, illetve mert volt osztálytársaim jelentős része is egyetemre ment, de most hogy igazából eljutottam ide azon kaptam magam, hogy elképzelhető, hogy ezt mégsem nekem találták ki, nincs itt helyem.
Középiskolában elektrotechnikát tanultam 4 évig, illetve egy műszaki informatikai okj-s képzést is elvégeztem, tulajdonképp van 2 szakmám már. Tudom alapból sem könnyű középszintű végzettséggel munkát találni, különösen abban a helyzetben amiben most van a világ, de mégis mit tehetnék....
Mindezen rágódom már napok óta és még nem tudtam összeszedni magam lelkileg, hogy elmondjam a szüleimnek is ezt. Így valahokl már inkább le kellett írnom.
Szépen kérem, ha van valakinek ehhez valami gondolota amit megosztana velem, mondom tisztában vagyok azzal is hogy mekkora hibát követhetek el ezzel és okozhatok ezzel csalódást a családomnak, de abban reménykedem hogy megértőek lesznek, csak még nem tudtam magam meggyőzni, hogy ki tudjam mondani mindezt nekik is..
Szóval attól való félelmedben, hogy ESETLEG a jövőben csalódást okozol a szüleidnek, inkább azt választanád, hogy BIZTOSAN csalódást okozol nekik azzal, hogy meg sem próbálod az egyetemet? F.ck logic.
Az nem normális, aki nem fél belekezdeni bármi újba, de ha sikeres akarsz lenni az életben, meg kell erőltetned magad, és nem meghátrálni az első adandó alkalommal.
Én nem biztatok minden hülyét egyetemre, de te nem tűnsz annak. Inkább onbizalomhianyosnak.
Ha a szak érdekel, szerintem próbáld meg, 1-2 hónap/félév múlva is ott lehet hagyni. Ha a szak sem érdekel, akkor valóban jobb, ha időt adsz magadnak.
A szüleid semmi esetre se fognak ennek orulni.
Én ezt a szüleid helyében biztos nem hagynám. Megmondanám, hogy addig tartalak el, amíg tanulsz, ha nem akarsz, egy hónapon belül találj munkát, és szállj be a háztartás költségeibe, vagy el lehet költözni, ne az én nyakamon élősködj felnőtt ember létedre.
Bár ha az egyetemtől félsz, dolgozni hogyan fogsz elmenni? Az keményebb dió ám.
Nagy butaságra készülsz. Sikerült bejutnod az egyetemre, te pedig most az újtól való félelmeid miatt elszaladnál? Ne csináld. Elmondom, szinte mindenki be van szarva az első félévben. Én konkrétan bőgtem, amikor felszálltam a vonatra, úgy féltem, mi lesz. Szóval ezen túl kell esni, pár hét és jobb lesz.
Amit tudsz tenni: rendesen bejársz a nem kötelező előadásokra is, valamint az anyag megtanulását nem hagyod vizsgaidőszakra, próbálsz az előadásokkal együtt haladni a tanulásban. Menni fog, csak ez most nehéz időszak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!