Milyen egy diszfunkcionális család?

Ahol a családtagok nem a kellö tisztelettel viszonyulnak egymás felé és ez vérmérseklettől, szokásoktól, életkörülményektől függően 1000 féle képpen megnyilvánulhat.

Nem működik. Nem egy irányba húznak. Nincs kommunikáció, nem lehet dolgokat megbeszélni.

Az elvált családok jo része igy kezdi pl.

A férjem családjában pl a szülők nem tudtak szülők lenni. Az apja egy felnövetlen ember, aki magát gyerekként kiszolgáltatja, az anyja meg egy nehéz gyerekkora miatt mentális beteg martír, aki azért szült, hogy legyen, aki szereti. A házasságuk egy katasztrófa. A férjem 15 éves kora óta kénytelen családfő lenni. Képzelhetitek, mekkora cirkusz volt, mikor kiderült, hogy családot alapít velem. Az anyja olyan, mint egy cserben hagyott szerelmes.

Egy csomó sértett gyerekember bunkóskodik egymással generációkon át, majd egyszercsak a legújabb generáció tagja(i) felismerik ennek a helyzetnek a vállalhatatlan mivoltát, és a; tudatos, hosszú és kemény munkával kilépnek ebből a körből, és vissza sem nézve saját családot alapítanak. Illetve b; szintén felismerik a patologikus állapotokat, de ők már inkább nem szeretnének családot, és utódot sem hagynak. Úgyhogy előbb vagy utóbb, de ezek a családok általában feloszlanak.

Hosszú terápia után leginkább egy szociológiai freak shownak mondanám.