Sajnos anyóssal lakunk, ami nem tesz jót egyikünknek sem. A párom mégsem akar lépni, mit tegyek?

Van egy 5 éves gyerkőcünk, és a mai napig a férjemmel az anyjával élünk egy fedél alatt. Eleinte minden szép és jó volt, anyósom is szépen elvolt az unokával.

De azt vettem észre az évek alatt, hogy anyósom is elég rendesen szülősködni akar a gyerekünk felett. Hiába hoztam ezt fel a páromnak, nem beszélt az anyjával (a komolyabb döntésekbe anyósom ne akarjon már beleszólni..

Volt mikor elmérgesedett a viszony, és a kislányunkkal is nagyon türelmetlen sokszor van, hogy napi szinten hogy káromkodik a gyerekkel.

Páromnak mondtam, hogy ezért is jó lenne már elköltözni de szerinte minden jó, ahogy van. Pedig akkor anyosom is élhetne egyedül nyugodtan, meg mi is. Mert a gyereknek sem tesz jót, hogy folyamatos civakodás van, mert anyósom nem jön ki a kisgyerekkel, és valljuk meg őszintén, már majd' 70 évesen lehet tényleg jobb lenne neki is a nyugalom, mégha egyedül is élne magányosan.

De anyósomat sem értem, ha neki nem jó ez a helyzet, miért nem noszogatja a fiát (azaz a páromat) hogy ideje lenne már külön életet élni tőle.

Egyedül próbáljak meg lépni a kislányunkkal?

A párom azt is mondta már, hogy ha korábban el is költöztünk volna az anyjától, akkor lehet, hogy nem engedhettük volna meg magunknak, hogy gyereket vállaljunk..