Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Örökölhetőek e a személyiségje...

Örökölhetőek e a személyiségjegyek, emberi tulajdonságok?

Figyelt kérdés

Nem fizikai dolgokra gondolok, az nyilvánvaló. Hanem pl: szégyenlősség, agresszivitás, önzés, stb.

Örökölheti ezeket egy kisgyerek, vagy mind csak a nevelésen múlnak?


2010. okt. 9. 11:16
 1/6 anonim ***** válasza:

Biztos,hogy örökölhetők ezek a tulajdonságok.De neveléssel finomítható,vagy megtanítható,hogy hogyan kezelje.

(2 kicsi gyermekem van,sokat gondolkodom ezen én is,és próbálkozom)

2010. okt. 9. 12:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:

Örökölhetőek.

Bár persze a nevelés rengeteget segíthet, vagy ronthat.

2010. okt. 9. 12:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
Nem öröklöd,eltanulod.
2010. okt. 9. 12:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:
Én mindig úgy gondoltam, hogy ezek a tulajdonságok nem öröklődnek, minten a nevelésen múlik. De egyre több olyan vonást fedezek fel a gyerekemben, ami "nem illik a képbe".
2010. okt. 9. 18:27
 5/6 Őszinte gonosz válasza:
100%

Florence Littauer : Személyiségünk rejtett tartalékai! Olvasd el!

3 kötete van, szerintem a harmadik , a szülőknek szóló a legjobb! Olvasmányos, logikus, emberközeli látásmóddal, érthető magyarázatokkal.


A bevezető részét beszkenneltem neked. :)



"Egy csendes vasárnap Freddel éppen villásreggelinket fogyasz¬tottuk a szállodánk éttermében, amikor a szomszéd asztalhoz egy családot kísért a pincérnő: nagyszülőket és szülőket az egy év körüli kislányukkal. Míg helyet foglaltak, nem tudtunk nem odafigyelni rájuk.

A gyerek szemmel láthatóan nem akart a számára odahú¬zott etetőszékbe ülni. Ez egyértelműen kiderült a visításából! De az eltökélt anya gyermeke minden rugdalózása és sikítozá-sa ellenére egy határozott mozdulattal a székbe rakta és bekö¬tötte.

Ezalatt az apa csendben lejjebb csúszott a székében, és el¬merült az étlap tanulmányozásában, miközben a nagyszülők lopva egymásra pillantottak, és elfoglalták helyüket. Hamaro¬san az egész család az asztal körül ült, és a felnőttek alig várták, hogy egy jót ebédeljenek. A gyereknek azonban más elképze¬lései voltak.

Időről időre az ég felé emelte kezecskéit velőtrázó sikoly kí¬séretében, minek következtében minden vendég felkapta a fe¬jét, és a család felé nézett. Az anya egyre feszültebb lett; igye¬kezett a kicsit néhány keksszel jobb belátásra bírni, mire a gye¬rek fogta magát, összetörte az összes kekszet, majd halomba rakta és a levegőbe hajította az egészet. Elvezettel visítozott,mikor a kekszdarabok visszahullottak az asztalra. Ennél a pontnál az anyja belesüppedt a székbe, és felsóhajtott:

- Nem tudom, mit tegyek vele!

A nagymama a fejét csóválta, és azt mondta:

- Én sem tudom, drágám. Te sosem viselkedtél így.

- Úgy van, ahogy anyád mondja. Te mindig csendes és jól nevelt gyerek voltál - tette hozzá a nagypapa. - Bárhová ma¬gunkkal vihettünk, sosem rendeztél jelenetet.

A nő egy pillantást vetett a férjére, aki még mindig az étlap fölött görnyedt, majd egy védekező mozdulatot tett, és azt mondta:

- Egyszerűen nem értem, hogy mi baja van ennek a gyerek¬nek!

Ismerősen hangzik a történet? Eltűnődött rajta már valaha, hogy gyermeke miért nem úgy viselkedik, mint ahogy az el¬várható lenne? Hogy az egyik gyerek miért olyan féktelen, lár¬más és tréfás, miközben a másik születésétől fogva csendes, engedelmes és maximalista? Hogy lehet az, hogy az egyik any-nyira élénk és határozott, hogy képes irányítása alá vonni az egész családot, miközben a másik előzékeny, barátságos, bé¬kés, és az égvilágon semmi baj sincs vele?

Ez a könyv segít megválaszolni ezeket a kérdéseket, illetve megmutatja, hogyan teremthetünk harmóniát az otthonunk¬ban.

A család egy Broadway-darab szereposztásához hasonlóan működik: mindenkinek megvan a saját szerepe, és a sikeres előadás elképzelhetetlen a családtagok együttműködése nél¬kül. Azonban a Broadwaytől eltérően családtagjainknak nem kellett meghallgatásra menniük ahhoz, hogy megkapják a sze¬repüket. Mi, férfiak és nők, találkozunk, megismerkedünk, el¬határozzuk, hogy összeházasodunk, és tesszük mindezt anél-„ kül, hogy szakénőkkel elemeztetnénk a kapcsolatunkat. Nem  válogathatunk, amikor gyereket akarunk, és nem adhatjuk ki

az útját annak a porontynak, akire nem illik a szerep. Ehelyett arra kell törekednünk, hogy megismerjük a szereplőket, és megtanuljunk együttműködni velük.

Ebben a könyvben megmutatom önnek és családi társulatá¬nak, hogyan használhatják a négy személyiségtípus alapesz¬méjét arra, hogy megértsék önmagukat és kijöjjenek egymás¬sal. E könyv segítségével megérti majd, hogy miért viselkedik gyermeke úgy, ahogy, valamint megtanulhatja kezelni a külön¬féle helyzeteket. Ne azon bosszankodjon, hogy Szangvinikus Szilvi miért fecseg annyit, és miért felejti el meglocsolni a virá¬gokat; hogy Kolerikus Kristóf miért osztja ki a barátait, és mi¬ért akar szemmel láthatólag ön felett is uralkodni; hogy Me¬lankolikus Miki miért olyan piperkőc és rendmániás, és miért sértődik meg olyan könnyen; hogy Flegmatikus Fanni miért olyan végtelenül nyugodt, és miért nem jön lázba az ön izgal¬mas tervei hallatán! Gyermekei nevelése során vegye figyelem¬be, hogy milyen személyiséggel áldotta meg őket a Jóisten, és akkor az eredmény egész biztosan elsöprő siker lesz!"

2010. okt. 14. 01:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 A kérdező kommentje:

Őszinte gonosz!

A többit nem szkennelnéd be? És esetleg nem küldenéd el a privát e-mail címemre? ;)

2010. okt. 14. 11:19

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!