Mik a lehetőségeim és mi történik ebben a vészhelyzetben?

Sziasztok!

19/L vagyok. Van egy húgom, aki ötéves.

A szüleinkkel a viszonyom mindig is nagyon nehézkes volt, szigorú, katonás nevelés, 4,6-nál rosszabb átlag esetén valami szankció, ugyan nem rendszeresen, de visszatérően nevelés pofonnal, barátoktól mondvacsinált kihágásokért eltiltás, stb. Nyár elején anyámmal tört ki közöttünk egy csúnya veszekedés, aminek a végén pofonvágott. Életemben először nem hagytam magam, válaszul teljes erőből lábon rúgtam. Ezután magamtól fogtam a cuccaimat, és elköltöztem, búcsúzóul, apámnak is üzenve, betörtem az esküvői fotójuk keretét, a fotót meg széttépve otthagytam. Ezt csak azért mondtam el, hogy békülésre nincs esély, nem is akarom, hogy legyen.

A lényeg, hogy a húgomat nagyon szeretem, aki meg nagyon felnézett rám. Nyár eleje óta nem találkoztunk. Küldtem a cimükre egy levelet a telefonszámommal, hogy csak a húgom miatt hívjanak fel, mert őt egyedül a családban nagyon szeretem, és ő is engem, és hogy mi ketten beszélhessünk. Nem jött hívás, én meg érthető okokból nem mentem/nem megyek vissza abba a pokolba.

1) Van valami lehetőségem arra, hogy a szüleink nélkül találkozhassak a húgommal (akár jogi lehetőség is)?

2) Ha a szüleinkkel történik valami, mi lesz a húgommal? Nincs más családtag, én meg tudom, hogy túl fiatal vagyok ahhoz, hogy ilyen esetben a gyámja lehessek. Meg mivel két barátnőmmel élek együtt, és sokat is dolgozom, ez még inkább ellenem szólna.

Köszönöm előre is a válaszokat!