Mit tegyek? Már teljesen kikészülök idegileg a szüleimtől.

Már tavaly októberben beadta anya a válópert, hivatalosan januárban váltak el. Apa folyton hazudik, csak hogy neki legyen igaza..Bíróságon azt vallotta, hogy SZOKOTT nekünk ruhát venni, ehhez képest kaptam egy kabátot, meg egy pár csizmát, de semmi többet. Mostanában küldött egy emailt nekem, anyának meg a bátyáimnak, hogy a szünetek felét nála kell töltenünk, és ez az őszi szünetben nem történt meg. Pedig valójában úgy volt, hogy pont az ősziszünetben az 1. hétvége az, amikor megyünk hozzá, mi kértük, hadd maradjunk tovább, de ő azt mondta, dolgoznia kell neki meg a párjának, ha maradnánk, nem nagyon tudnánk mit csinálni. De úgy írta az emailt, mintha mi lennénk a hibásak. Ezt még oda írta: "Nem akarok eből ügyet csinálni." Már ettől is teljesen kiborultam, de anya készít ki mindig teljesen. Apa csinál valami hülyeséget, ezt elmondja anya, elhordja mindennek (pedig ha semmit se csinálna apa, amitől anya kiakadna, egy rossz szót nem szólna róla, mert igaz, hogy ő adta be a válópert 20 év után, de ő szívesen tartotta volna vele a kapcsoltatot, mint az öccse a volt élettársával, de apa szerint szégyen elválni, ezért utálja anyát, pedig eddig nagyon szerelmes volt belé), ez eddig nagyjából okés (bevonulok a szobámba, fejhallgató a fejemre aztán tőlem azt mond, amit akar), de ezt megcsinálja naponta hússzor. Tegyük fel este akad ki valamin. Elmondja nekünk, balhét csap, elmegyünk. Aztán lemegyünk vacsizni, megint eszébe jut, megint elmondja, megint elmegyünk. Reggel elvisz suliba, eszébe jut, előveszem az iPodom aztán engem hagyjon békén..Még ő van ránk kiakadva, mert ilyen bunkók vagyunk vele, holott mindig elmondjuk neki, hogy tudjuk mi történt, nem érdekel, hagyjon békén, szidja a saját apját.

Aztán van még egy gondom ebből adódólag, hogy apa kitalálta, hogy a szent estét nála KELL töltenünk, mert az ősziszünetben nem voltunk nála (na és ki miatt?), anya viszont szeretné, ha vele és a férjével lennénk, de őszintén én szívesebben lennék apáékkal (anya folyton balhézik, karácsonyi vacsora se lenne, mert csak apával tudja olyan finomra megcsinálni, meg ha anyát felidegesítjük, képes azt mondani, hogy költözzünk apához, aztán csodálkozik anya hogy egész nap a szobámban ülök és nem keresem a társaságát). Ha valamiben nekünk kell választanunk, hogy vagy anyával, vagy apával, azt mondjuk, hogy beszéljék meg ŐK egymással, nem vagyunk közvetítők. Főleg azért gondoljuk így, mert ha ezt válasszuk, ennek van baja, ha azt, annak, ezért mi függetlenek vagyunk, ha úgyis valamelyik kiakadna, legyen mindkettő...

Aztán mondta anya, hogy döntsük el. De gyakorlatilag, ha apát választjuk, akkor miért nem maradunk vele, ha meg őt és a férjét, akkor miért nem megyünk apához? Elképesztő...Ha apához megyünk, anya hisztizik, ha anyánál maradunk szent este, akkor apa teljesen kiakad, azt hiszi, hogy nem szeretem szóval érzelmileg zsarol, pedig szeret engem/minket, és mi is szeretjük őt, csak ha ilyen dologról van szó, mindent meg tud tenni azért, hogy ő kerüljön ki győztesen. Anya még most is erről az őszi szünetesről beszél a férjének..Már vagy 5x elmondta neki. Éppen apát szidják...Komolyan, olyan önzőek. Azt hiszik, süketek vagyunk. De nem csak anya meg a férje ilyen, hanem apa is. Szó szerint gyűlölöm, amikor egymást szidják. Csak meg ne lepődjenek, ha anyának elkezdtem magyarázni, hogy mekkora kretén az apja, apának meg hogy utálom az anyját. (Persze sosem tenném meg, mindkettőjüket szeretem.)

A legfurcsább az egészben, hogy emellett any aés apa is nagyon szeret engem, meg a bátyáimat, nekik is vannak jó pillanataig, sőt, apa 95%-ban "jó" (főleg mert két hetente találkozunk és akkor nem akar balhézni), anya meg kb. 80%-ban.

Bocsi hogyha néhol érthetetlen, de muszáj volt mindent kiadnom magamból, ami bánt/idegesít.