Mit tennétek? Én már nem bírom sokáig az anyóst!

Egy sunyi, önző dög! Após meghalt, mikor a válás folyamatban volt. A négy szobás lakást a most 24 éves férjem és a 27 éves bátyja örökölték. Én örökségi pénzből kivásároltam a bátyját az esküvő után. Itt kezdődtek a szekálások:

Elkezte mondogatni, hogy írjam rá a lakás általam megvásárolt tulajdonrészét. Természetesen nemet mondtam.

Utánna az volt a baja, hogy miért mi lakunk a nagyobbik szobába (3+fél szobás). Miért újítottuk fel a gyerekszobát(van már egy két hós babánk) amikor a gyerek (még) a mi szobánkban lakik. (Ezért is kell a nagyobb szoba, mert pelenkázó, kiságy stb. El kell férnünk valahogy)

Már zárom a szekrényemet, mert kilopta a kedvenc estélyimet és levágta az alját (állítólag nekem akart belőle koktélruhát varrni. Mikor fölvettem a fél se..ggem kinn volt belőle, de míly meglepő, rá éppen passzolt.)

A kötött pulcsijaim bomlásnak indultak (Biztos fönnakadtál valahol), de a szekrényzárazás, szennyesdugdosás óta mindegyik ép és egészséges.

Még az elején eléggé sok pénzt lenyúlt tőlünk, rezsi címén.(Elméletileg a felét fizettük, a számlát egy darabig nem láttuk, elkért a férjemtől 60ezret, de eléggé érdekes, hogy mióta én rendezem a pénzügyeket, a rezsi max 45ezer. )

Folyamatosan panaszkodik a húgának, hogy én egy semmirekellő, ingyenélő, lusta nő vagyok, holott én rendezem az egész háztartást, rá két napig nem lehet rábízni. Egyszer megtettem... :S

Mégis mit tegyek? Már bánom, hogy nem mentem inkább bele egy hitelbe, mert inkább azt nyögnénk a férjemmel, mert jelenleg egy száz éves pottyantós kalapot emelne nekem, annyi sz@rt nyeltem már anyóstól.

A férjem mellettem áll, de folyamatos műszakban dolgozik, míg anyós délelőttönként eladó egy boltban. Anyós élettársa meg egy munkanélküli ingyenélő!