A szuleim csak dirigalni akarnak. Mit tegyek?

Akár sorstársakkak is megpróbálhatod felvenni a kapcsolatot. Nem te vagy az egyetlen epilepsziás 17 éves emberke. velük tapasztalatot cserélhetnél, barátokra lelhetnél közöttük. Ki érthetné meg jobban a bánatodat mint az, aki szintén ugyan azzal a bánattal küzd?? Ezt tapasztalatból mondom neked.

A szüleid pedig nem dirigálni akarnak. Sajnos ha az embernek beteg gyereke van, akkor azért 3-4-szer annyira aggódik, mint az egészségesért. Ilyenkor sajnos az ember hajlamos elkövetni azt a hibát, hogy szinte rátelepszik a szeretetével és aggódásával a másik emberre. Ez sokszor már szinte fojtó a gyerek számára. Na de egyszer te is szülő leszel, és lehet, te is betegre aggódod majd majad. Erre gondolj, amikor már nagyon fárasztóak az őseid. Hogy végülis csak szeretetből és aggódásból teszik.

Meghalni meg nem érdemes. Ki tudhatja, mennyi jó vár még rád az életedben. Hiszen még szinte nem is éltél. Jön a pályaválasztás, a párválasztás, megannyi örömforrás. Mi a fenéért mondanál le ezekről??? Meghalni ráérsz majd 70-90 éves korodban. Előbb nem érdemes ;)

Elöted kérdezet valaki hogy miért prédikálnak neki mindig a szülök´. Mindenki azt írta mert jót akarnak, na nálad ez meg 10x-n ´féltenek.

De itt is csak az van ha normálisan átgondolva leültök besélni. nyugottan elmondhatod nekik hogy te szeretnél felnöni és nem még 30 évesen is gyerekként élni. ezt a betegséget egész életedben cipelned kell, így meg kell tanulnod önállónak lenni.

amúgy atesóm pár dekás babaként született 30 éve, de anyám még mindig úgy félti mintha kis baba lenne. Még jó hogy normális felesége lett.

Feltétlenül hallgass rájuk!

A leírtak szerint nemcsak a felsorolt betegségekkel rendelkezel, hanem szellemileg is egy 10 éves szintjén állsz. Feltétlenül vigyenek el pszichiáterhez, mert a gond nem kicsi, viszont gyógyítható.