Hogyan reagáltál, mit éreztél, mikor megtudtad hogy olyan beteg vagy, hogy halálos vége is lehet? Vagy ha nem te, hogy reagált a beteg illető a családodban?

Félrediagnosztizálták nálam a mellrákot.A családban elég sok ember halt már meg rákban (egy se olyan aki közel állt volna hozzám,meg régen).

2 napig senkinek nem mondtam,párom sem volt itthon,csak kóvályogtam a lakásban,olvasgattam neten a szebbnél szebb történeteket.Páromnak mondtam el csak,ő rosszabbul reagált mint én.

Kb 1 hét után kitisztult az agyam anniyra h azért mégse kellene meghalni huszonkevés évesen,tb alapú vizsgálatokban amugy sem bizom,új doki kell.

ehhez muszáj volt beavatni anyámat,másnapmár a debreceni egyetemi korházban vizsgáltak.

Hatalmas kő esett le a szivemről,az idióta előző doki a cisztát ráknak vélte,mai napig nem tudom hogy hogy.azt az 1 hetet senkinek nem kivánom

Van viszont egy közeli rokon,gyomorrák,átterjedve tüdőre,májra,meg kitudja mire már.2 picigyerekük van,4 éve küzd a rákkal,iszonyúan néz ki szegény,orvosok már rég lemondtak róla.nagyon nehéz vele még kommunikálni is (érti amit mondunk,beszél,minden,csak nem tudsz mit mondani)

...a sajátomat nem értettem nem fogtam fel (7évesen,csontrák). Anyám betegségét sem fogadtam el halálosnak (rák), csak arra gondoltam ha én meggyógyultam neki is meg kell. Kitartást!

Nálunk be vált:

[link]

[link]

http://www.youtube.com/watch?v=G4XZzhJfHFE&feature=related

Jobbulást!

Nekem több ilyen is volt. Sajnos.:((

Egyik nagymamám volt. A 15-ös buszon beütötte a mellét, ahol rákos daganat keletkezett. A fél mellét levették, de áttétek keletkeztek. Mindenki tudta, ö is tudta, hogy meg fog halni. Nagyon fájdalmas volt, hogy az utolsó fél évben folyton mondogatta, hogy szeretne már meghalni (fájdalmai voltak). Addig is sok idöt töltöttünk vele, utána meg minden percet igyekeztünk kihasználni. Az utolsó napon a kórházban is vele voltunk, bár már beszélni nem tudott, mégis láttam a szemében, hogy jól esik neki, hogy ott vagyunk vele.:'( :'( Ö alapjában véve ugyanúgy viselkedett, leszámítva, hogy meg akar halni...

Ennek 9 éve lassan:((

Az esküvői készülődés, izgalom, rózsaszín köd kellős közepén csomót találtam a mellemben. 3 hetet vártam mammográfiára, ahol "találtak valamit", de biztosabbak akarnak lenni, így visszahívtak ultrahangra, ami plusz 2 hét volt.

Ebben az 5 hétben egy másik dimenzióban voltam. Féltem, is de nem is fogtam fel. Néha az esküvőre gondoltam és egy pillanatra olyan boldog lettem.. aztán eszembe jutott, hogy talán pont akkor már kemoterápián leszek. Istenre gondoltam sokszor. Elfogadtam végül.

Aztán kiderült, hogy csak ciszta. Esküvő jövő hónapban lesz. :)