Ha nagyon különbözőek vagytok van esélyetek boldog párkapcsolatra?

Hát szerintem ez egyén (illetve kapcsolat)függő.

Én tudom magamról, hogy az én személyiségemtől homlok egyenest eltérő sráccal nem tudnék hosszú távon tervezni. Egyszerű oka van: világnézeti különbségek meg tudnak mérgezni egy kapcsolatot; ha hozzám hasonlóan őrült, ki tudok bontakozni mellette teljesen; sok dologban egyetérthetünk, ha mégis vita van, akkor két szerelmes egyenlő fél csatája zajlik, ami szerintem nagyon izgalmas.

"Dúlnak a csókos ütközetek...

...Egymás husába beletépünk

S lehullunk az őszi avaron."

Sztem csak akkor van gond, ha a hosszú távú célok nem egyeznek. Mondok példát. Van egy barátnőm, 20 éves, a pasija 31. A barátnőm most egyetemista, úgy tervezik, hogy befejezi az egyetemet és utána házasság, gyerekek stb. Szal mondhatjuk, hogy 2-3 éven belül gyereket akar. A pasija viszont azt mondja erre nem áll készen, ő még nem akar megállapodni ennyire. Szeretik, imádják egymást, de kb 2-3 hétig tart mindig a boldogság, aztán megint kiütközik, hogy jó ez, jó ez, de a pasija nem akar még megállapodni, ő meg igen, ez így nem megy, szakítanak, aztán megint kibékülnek, mondván hogy de hát szeretik egymást és nem megy a dolog külön. Ezt kb másfél éve csinálják úgy 6 hetente szétmennek aztán egy hét múlva kibékülnek. Rossz nézni. Tudom hogy együtt boldogok jelenleg, de nem egyfelé tartanak, viszont képtelenek elengedni egymást.

Szóval ezzel azt akartam mondani, hogy ha ilyen szinten tartanak másfelé az nem működőképes hosszútávon. De ha csak arról van szó, hogy alapvetően más a természetük az még jó is lehet. Én pl agyalós, tervezgetős, mindent 200X átgondolós vagyok, ha egy ugyanilyen pasit fognék ki magamnak szerintem csak ráerősítenénk erre a dologra egymásnak és egyikünk se fejlődne. Viszont ha egy spontánabb, "vágjunk bele" típusú pasival kerülnék össze az még jó is lehet, mert gyorsabb döntésre ösztönözne engem, én meg őt egy kicsit meggondoltabbá tehetném, persze pozitív értelemben, de formálnánk egymást.