Masfel eve vagyunk hazasok, de a ferjem nem igen szeret,
inkabb az anyukajaval banik ugy, mintha a felesege lenne,
aki elvalt asszony. Annak ellenere, hogy szeretem kezdtem a
valason is gondolkodni. Mit tegyek, megeri konnyekkel elni?
Szerintem próbáld meg, hátha attól a férjed is észhez tér, és változtat a dolgokon. Ha meg nem, akkor nem éri meg így élni, főleg ha még fiatal vagy. gyerekek nincsenek?
2009. márc. 22. 16:46
Hasznos számodra ez a válasz?
Nézd, máshogy szeretheti az anyját, máshogy Téged.
Nem kéne összehasonlítgatnod a kettőt.
Ha nem veletek él az anyós, akkor meg valamilyen szinten kompromisszumra kell jutnod a férjeddel, elvégre mégiscsak az édesanyja, nem hanyagolhatja el teljesen miattad.
Volt már egy hasonló kérdés, de ott együtt is élt az anyóssal a pár, úgy jobban megértem a dolgot...
2009. márc. 22. 16:54
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem látod világosan a lehetőségeidet. Itt nem csak az a két lehetőség van, hogy
1. Maradsz és sírsz
vagy
2. Elmész.
Van egy olyan lehetőség is, hogy a sarkadra állsz, és megmondod a férjednek, hogy mi a helyzet, és persze az anyósodnak is.
2009. márc. 22. 16:55
Hasznos számodra ez a válasz?
Ne hagyd magad, ahogy irta a 3dik valaszolo, teljesen igaza van!
2009. márc. 22. 16:57
Hasznos számodra ez a válasz?
Mondd meg a férjednek kerek-perec, hogy mit érzel, mi zavar és, hogy ezt nem bírod elviselni. Persze, hogy törődnie kell az anyjával is, de nehogy már mindenhová cipelitek magatokkal! Elmentek kirándulni, a mama meg ott battyog köztetek vagy mi? Úristen! Én így nem tudnék élni. Mondd meg neki, hogy foglalkozzon veled is legalább annyit, mint az anyjával, különben otthagyod. Biztos, hogy tudnál egyedül is élni. Egy ideig rossz lenne, de találnál másik férfit, így meg hosszú évekig kínlódhatsz. Ha pedig esetleg 15-20 év múlva hagyod ott, mit csinálsz majd az esetleges gyerekekkel egyedül, már nem igazán fiatalon...? Ha másfél év után ilyen a házasságotok, csak romlani fog minden az anyós nélkül is.
2009. márc. 22. 16:59
Hasznos számodra ez a válasz?
Ez nagyon tipikus. Én is azt mondom, hogy a válás helyett először mindenképp próbálj meg mindkettőjükkel beszélni. Ha lehet, akkor először külön, aztán pedig hármasban is üljetek össze a félreértések elkerülése végett. Nyugodtan mondd el nekik, hogy hogy érzel, lehet, hogy ezt ők nem is így fogják fel, hisz ők jóval régebben együtt vannak, mint te a pároddal és már így szokták meg. Egyébként nem "kell" semmit sem tenni, mindenki úgy alakítja az életét, ahogy akarja...nem hiszem, hogy anyósod puskával kényszerít, hogy vigyétek mindenhová magatokkal...majd előbb-utóbb hozzászokik, hogy az ő szerepe megváltozott most, hogy a fia házas. Lépésenként változtassatok és úgy nem lesz neki sokkoló és nem úgy fogja megélni, hogy "leépítitek" és teljesen kizárjátok az életetekből.
2009. márc. 22. 17:50
Hasznos számodra ez a válasz?
Utolsóval válaszadóval értek egyet:
kicsit empatikusabban kéne hozzáállni az emebreknek egymáshoz ( függetlenül attól, hogy milyen rokoni kapcs. van közöttük ), nem kisajátítgatni a másikat MINDKÉT RÉSZRŐL!
Szerintem ebből indul ki alapvetően a probléma is!
2009. márc. 22. 17:59
Hasznos számodra ez a válasz?
Szerintem is sok mindenkinek igaza van, ne add még fel, baszélj a férjeddel. Neki most már te kell légy az első és nem az anyukája. Mi is anyósékkal élünk, nekünk is van problémánk, de én sose hagyom magam. Igaz, hogy már nagyon szeretnénk elköltözni, de nem jön össze.
Légy bátor és mond el h mi bánt...sok sikert...
2009. márc. 22. 18:52
Hasznos számodra ez a válasz?
Nos ,én keresnék a mamának elfoglaltságot,valamilyen klubba/könyvtárba /tornára beíratnám,barátnőket hívnék hozzá,esetleg udvarlót kerítenék neki.Ha túl sok a szabadideje,valamelyik barátnőmet ráuszítanám,hogy kérje meg vigyázzon a gyerekére/kutyájára,vagy valami karitatív munkára biztatnám!A lényeg,hogy rendszeres legyen,és hasonló korú emberekkel találkozzon!Végső esetben befizetném egy -egy útra ...
2009. márc. 22. 22:54
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: