Nekem nem jött be az élet. Ki érzi még így és miért?
28 éves fiatalember vagyok, szombaton leszek 29. Dolgozom ugyan, de fizetésem kb a minimálbér szintjét súrolja. Munka mellett a fősuli leszív teljesen, ugyanis négy napot a munkahelyemen, a pénteket és néha még a szombatot is a fősulin töltöm. A szakot, amire járok már utálom. A munkám ugyanúgy. Néha úgy érzem nem tudom ellátni megfelelően a rám szabott feladatokat. Néha hülyének érzem magam mindenhez.
Jobb híján még mindig anyámékkal élek. Nincs barátnőm, soha nem is volt, h miért, annak részletezése sorokon keresztül folyhatna, de nem akarok senkit untatni. Azt hiszem a baj forrása itt kezdődik, h egyedül vagyok, nincs aki szeressen. Néha már komolyan, reggelente felkelni sincs kedvem, mert tudom, h aznap is egyetlen jó dolog fog rám várni, h este lefekhetek. Ugyanakkor mégse elég jó, mert az éjszakáim üresek, álmatlanok, sokszor csak forgolódok és nagyon sokára alszom el. Néha már élni sincs kedvem.
A társkeresés szinte minden formáját kipróbáltam már, mégsem leltem senkire, mégsem voltam senkinek elég jó. Pedig annyira meg tudnám becsülni azt a lányt, akinek végre kellenék!
Normális hangvételű válaszokat várok, köszönöm!
válasza:(fili)
ezen az oldalon ír egy 17 éves lány, hogy annyira egyedül van, hogy öngyilkos lesz. És még jó páran vannak itt hasonló problémával.
Miért nem írsz ennek a lánynak?
Levelezhetnétek és lehet, hogy jó barátra tennél szert és ő is.
válasza:Komolyan kiakadok ettől a sok pesszimista fiataltól...
Ha nem tetszik az életed, változtass rajta. Elhiszem, hogy fárasztó a munka mellett tanulni, de ez úgysem tart örökké. Pár hónap (vagy év) múlva befejezed a sulit.Utána kereshetsz normálisabb állásokat. Ha nem is a szakodnak megfelelőt, de diplomával mindig több lehetősége van az embernek + kezdj el azon gondolkozni, mi az amit szívesen csinálnál és kezdj el abba az irányba menni.
Esetleg gondolkozhatsz külföldi munkákban is (eleinte akár konyhai kisegítő, felszolgáló, könnyű fizikai munkákat is elvállalhatnál). Szerintem jót tenne a környezetváltozás, új embereket ismerhetnél meg és a fizetések sem rosszak.
A barátnő keresést pedig nem szabad feladni. Regisztrálni kell csomó társkeresőre (vannak már kifejezetten randi szervező programok mindenféle korosztály számára pl. főzőrandi), menj el edzőterembe, könyvtárba, mindegy hova, csak emberek közé. A külsődön is változtathatsz (új frizura, 1-2 új ruha, sport). Ezek csodákra képesek.
És tényleg ne legyél ilyen borúlátó, mert ez nagyon lehangoló (főleg egy fiatal férfi esetében) és így tényleg soha nem lesz senkid.
válasza:Köszönöm a hozzászólásokat, picit jobban érzem magam, mint amikor megírtam a "kérést". :)
Attól, h a szüleimmel élek megvan a saját magánszférám, önálló szoba, kereset (amiből magam nem tudnék élni egy önálló lakásban),akkor megyek és oda ahova, amikor és ameddig akarom.
A barátnő keresést pedig higgyétek el, tényleg mindenhol megpróbáltam és jelenleg se adtam fel. A fősulival kezdve uszodában, koncerteken, munkaügyi központban, utcán, társkereső oldalakon, bulikban, mindenhol próbáltam, de már elkeserít a sikertelenség. Jelenleg is regisztrálva vagyok egy netes társkeresőn, normálisan közelítek minden lányhoz, de még válaszra se méltatnak, vagy pár levél után lelépnek. :( Sokan mondják, h pedig nem is vagyok csúnya, de számomra az adna önbizalmat ha legalább egy lány mondta volna eddig, h igen, te kellesz nekem. Ilyen sajnos nem volt még.
Már csak egy évem van a fősuliból és ha már kettő megvan, nem fogom otthagyni! Egynek meglesz, kiindulásnak jó lesz, utána meg majd még tanulok valami mást ha úgy akarom. Igaz a sikertelenség (pár vizsga után; csajozás terén) néha itt is kiábrándító, de nem szoktam félbehagyni semmit, nem szeretek félmunkát végezni.
Sose gondoltam, h bárkinek is könnyebb lenne mint nekem, nem elrettentés képen írtam le a történetemet, csak kíváncsi voltam vannak-e olyanok, akik hasonló cipőben járnak mint én.
Köszönöm még egyszer a válaszokat! :)
válasza:Kilátástalannak látom a helyzetemet. Munkám sajna nincs pedig már annyi helyre beadom az önéletrajzomat és még választ se kapok egyikre se. Barátommal is szakítottunk 4 hónapja az is nagyon megvisel még a mai napig is. Lelkileg teljesen be vagyok fordulva. Csak reménykedek, hogy valamikor jóra fordul az életem.
24L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!