Mit "szokás" venni búcsúajándéknak?

Mikor én mentem külföldre 1 tanévre, egy naplószerűséget kaptam a barátnőmtől: felelevenítette benne a legszebb emlékeket, történetekkel, fényképekkel, ragasztott bele megmaradt órai levelezéseket, ilyesmik :D Mindent, ami a barátságunkat jelképezte. Nyilván nem lett tele, így az utolsó teleírt lap utáni üres oldalra szépen felírta, hogy "FOLYTATJUK...", jelezvén, hogy lesz még sok közös élmény, amit majd itt megörökíthetünk.

Úgy adta ide indulás előtti nap, hogy csak a repülőn nézhetem meg. Így is volt, bőgtem is mint a hülye. :)

Ne azon gondolkodj mit szokás, hanem hogy ő miket szeret és neki milyen ajándék az ajándék... Ezen kívül az sem célravezető, hogy te magad minek örülnél.

Minden ember másmilyen.

Pl én utálom a haszontalan kacatokat, a bizonyos porfogókat... Oké, hogy számomra kedves embertől kapom különleges alkalomra, de! Sok kedves ember van, sok alkalom, és csak gyűlnek a felesleges limlomok, nagytakarításkor sokszor bosszankodom néhány ilyen tárgyon és nem az jut mindig eszembe, hogy na ezt xy-tól kaptam. Néhány ilyen tárgy bőven elég, annyi már mindenkinek van....

Ha én külföldre mennék tanulni, örülnék egy hatalmas nagy és vastag kockás füzetnek, amibe majd jegyzetelhetek. És ha ezt beköti az ajándékozó barátosném valami szép tájképet vagy havas házakat ábrázoló papírral... aztán ír valami személyeset a borítója belsejére vagy az első oldalra, esetleg elrejtve a füzet néhány oldalára, akár rajzolhat is...

Nos én egy ilyen olcsó, hasznos és kedves dolognak sokkal jobban örülnék, mintha valami huszadik bögrét, vágott virágot, plüss állatot, porcelán kiskutyát, vagy ilyesmiket kapnék. És amíg be nem telik a füzet, mindig eszembe jutna róla akitől kaptam.

Jó persze mellé egy pici csokinak is örülnék természetesen.

Na de más meg határozottan vallja, hogy az ajándék ne egy használati tárgy legyen... Nem tudhatjuk, hogy a barátnőd milyen. Viszont ha elkezdesz gondolkodni, hogy ő miket szokott ajándékozni, az lehet jellemzi aminek ő is örülne. Ugyanis akárhogy is, a legtöbb ember nem nagyon ad olyasmit, aminek maga sem örülne.