Ebben az esetben összeköltöznétek a párotokkal?

a pénzt ha elkezded félteni, annál nehezebben fog jönni

az a felfogás,miszerint a pénznek forognia kell, nem sajnálni másoktól, ez a nézet vonzza is a pénzt

te szegénységben gondolkozol, te a szegénységet vonzod

nem fogtok össze illeni

Echte ugyanet van nálunk is, habár én fiatalabb vagyok nálad. Spórolós fajta vagyok, de nem schmutzig, én is meghívom néha a barátaimat, de ésszerűen. A párom viszont teljes mértékben az, amit leírtál. Akármennyire szeretem, ez engem annyira frusztrál, hogy emiatt nem tervezem vele a jövőmet, bármennyire is szeretem.

20/L

Amikor együtt lesztek, közös lakásban, közös teherviseléssel, rá fog jönni, hogy a hatodik számla után fizetni 7-8 sört a pajtiknak már nem olyan jó buli...:)

Az első néhány hónapotok lehet, hogy szűkös lesz, de, amíg nem a saját bőrén tapasztalja, hogy mire elég a pénze, addig nem fog csak azért változtatni, mert más azt kéri. Most még van, és futja erre is, gondolom, nem érti, miért kellene "kuporognia". Majd, ha nem lesz, mert már a második héten nincs pénz, de kaja kellene neki, akkor a következő hónapban okosabb lesz.

Bízd rá, és az időre. Ha pedig nem fogtok tudni együtt élni, akkor jobb, ha ez időben kiderül, nem?

Ha összeköltöztök, bíznod kell benne. Különben sem biztos, hogy tragédia lesz.

Az én párom is szeret költekezni. Viszont feléri ésszel, hogy első a lakbér, azaz most már hitel, második a számlák, utána meg minden egyéb. Persze volt olyan, hogy a hónap második felében zsíros kenyeret ettünk. Na és? Ki lehet bírni. Ha az alapvető dolgok megvannak, utána nem érdemes zsugorinak lenni.

Hát bocs, de én keresnék valaki mást. Hidd el, tapasztalatból beszélek, sajnos testközelből láttam hogy ez a hozzállás szó szerint kicsinálhat téged... a 3 év amugyis sok, ha ezalatt nem derült ki, hogy tényleg szeretitek egymást és összeilletek, akkor nem is fog... még fiatal vagy, de nem lesz mindig igy...

most látom ne írjam hogy szakítsál... hát akkor jó szenvedést kívánjak? nem inkább gondolkozz el...

lehet hogy te nagyon szereted, de ő a pénzt meg a köönyelmű életmódot jobban szereti, ezért én a helyedben nem szarnám el az egész életemet, és a leendő gyerekeid életét is !!!

Az előző vagyok: kiegészítés: ha tényleg annyira szereted, hogy nem tudod mással elképzelni, akkor végülis adhattok egymásnak egy esélyt, költözzetek össze minél hamarabb, beszéljétek meg hogy mindeketten beadtok egy fix összeget, és abból éltek, és adjatok meg mondjuk egy 6 vagy 9 hónapos határidőt. Ha működik a dolog, akkor lehet hogy meg tud változni, ha nem akkor legalább ugy hagyhatod ott, hogy tudod, tényleg nem működik...

Én laktam együtt több lánnyal is, mielőtt megtaláltam az igazit, és egyiket se bántam meg: sokat tanultam én is (biztos ők is), és rájöttem, hogy nem fogok velük élni, pedig az elején tényleg úgy tűnt, hogy az az ember az igazi... és most az igazival élek boldog házasságban (amugy ők is :)