Hogyan eli tul egy edesanya, ha elvesziti a 20 eves gyereket?

szerintem attól is függ h van-e több gyereke, mert ha van, akkor nyilván muszáj tovább élnie, de ha nincs akkor lehet h teljesen elsüllyed a bánatban, de sokan átesnek ezen, nagyon sokan, csak mi élők hisszük, h a halál csak akkor természetes ha öregek vagyunk, pedig a 30 alatti férfiak körében hatalmas a mortalitás, ez köztudott statisztikai tény sajnos!

Ami a barátnőt illeti...egyik barátnőmnek meghalt a szerelme amikor 18 volt, teljesen blesüllyedt a bánatba, egy évig csak ivott és nyugtatókon élt, majd az anyja azt mondta ez így nem mehet és kiköltöztek egy évre Ausztráliába, h messze legyenek a megszokottól, most 23 éves, és most van először azóta valakije...elég szomorú, és van még egy ismeősöm akinek meghalt a szerelme. Ezek a dolgok nagyon-nagyon gyakoriak... :(

Egy ismerős házaspárnak 30 év körüli fia halt meg kb tíz éve. Az apa a lassú öngyilkosságot választotta. Ivott és dohányzott, de hihetetlen mennyiségben. Előtte csak alkalmi ivó volt, dohányzás is normál keretek között ment, de a fia halála után napi 4-5 doboz cigi, alkohol is hihetetlen mennyiségben.

Tüdőrákot diagnosztizáltak nála, kivették a fél tüdejét. Tovább dohányzott, szinte rádolgozva a halálára. Néhány hónapon belül sajnos be is következett.

Az anya egyszerűen befordult és leépített maga körül mindenkit.

A legszörnyűbb az egészben, hogy a két húg így félárva lett és az anyjuk is már csak fizikailag létezik :(

Szia!

Sajnos tudom, hogy mit tesz egy ilyen tragédia a szülőkkel:-(

Az én Barátnőm, akivel már 2 éve nagyon boldogok voltunk, másfél évvel ezelőtt, szintén egy autóbalesetben halt meg, szintén 20 évesen!

A szülei teljesen összetörtek... azóta sem bírják elfogadni, ami történt! Én sem, engem is pszichológus kezel és még mindig sírok Miatta, úgy érzem, hogy nem bírom ki, de képzelem, hogy a szüleinek milyen lehet akkor:S Mi összejárunk a szüleivel és beszélgetünk a Barátnőmről, de nem tudom, hogy a Te kolléganőd/barátnőd meg tudja-e oldani ezt. Persze mindenki más, lehet, hogy Neki ez nem segítene, hanem valami más:/ :-(

Szegény lány is... Biztosan nagyon összetört! Én is totál kikészültem, hónapokig élő halott voltam, fogytam 10 kg-t, alig ettem, nem beszéltem, sírógörcseim voltak! (A mai napig is sírok, hogyha eszembejut Ő) Majdnem rámentem a történtekre, az mentett meg, hogy elrángattak a szüleim pszichológushoz. A Lánynak is fontos lenne majd! Az is sokat jelentett, hogy hagytak sírni, kibeszélni magamból a fájdalmat. A Lány számára is lehetőséget kell teremteni erre.

Sajnálom, hogy Te is rosszul érzed magad :-( Nem tudom, mit mondjak :S Talán, hogy semmit nem szabad erőltetni. Úgy értem, hogy ha szeretne beszélgetni, engedd, de csak addig és annyit, ameddig és amennyit szeretne. Előfordul majd, hogy mindketten csak hallgattok, de semmi baj ezzel, Ő akkor is tudni fogja, hogy együttérzel Vele!

Pszichológus viszont fontos lenne! Másfél éve már/még, hogy Szabina elment, 3 hónapja Édesanyámat, nehéz helyzetben vagyok én is, de ha nem lenne a pszichológus, talán mégnehezebb lenne. Így is piszok nehéz, de fontos a pszichológus!

Vígasztalódást kívánok az Édesanyának is, a Barátnőnek is és Neked is!

Bocs az offért, Kedves Kérdező! :S

Köszönöm!

Igen... :-( A Barátnőm másfél évvel ezelőtt egy balesetben, Anyu 3 hónapja betegségben halt meg. Tőle el tudtam búcsúzni...

Köszönöm, igyekszem kitartani, mert van egy Hugom, aki számít rám! Muszáj tovább mennem!