Részvétem.A legfontosabb,hogy nyugodj meg.El kell engedned,mert ez az élet rendje.Fel a fejjel:)
2011. szept. 10. 19:12
Hasznos számodra ez a válasz?
3/27 anonim válasza:
hallod.. én apámnál nem sírtam úgy mint te.. szedd már össze magad...
16\f
2011. szept. 10. 19:12
Hasznos számodra ez a válasz?
4/27 anonim válasza:
Ne szégyeld hogy férfi létedre sirsz. Ha beteg volt, akkor gondolj arra, hogy nem szenved tovább. Ha meg hirtelen halt meg, akkor arra, hogy nem voltak fájdalmai. Egy szeretett hozzátartozót elvesziteni mindenkinek nagy fájdalom. Sajnos csak az idő enyhiti.
2011. szept. 10. 19:13
Hasznos számodra ez a válasz?
5/27 anonim válasza:
Részvétem. Ne szégyelld ha sírnod kell sírj! Ahogy az előttem szólók is írták gondolj arra, hogy ha beteg volt, már nem szenved, ha nagyon idős volt akkor ez az élet rendje. Nézz közös fotókat, gondolj a szép időkre. Nagyon sokáig rossz lesz, de idővel picit enyhülni fognak a fájdalmak. Fel a fejjel!
2011. szept. 10. 19:17
Hasznos számodra ez a válasz?
6/27 anonim válasza:
Sehogy. Ezt nem szabad, és nem is lehet sürgetni. Előbb- utúbb enyhülni fog a fájdalmad, de mindig is fájni fog valamelyest. Örülj, hogy ilyen kedves, szeretetreméltó nagypapád lehetett. Ha az én öreganyám meghalna, egy könnyet sem hullatnék érte.
2011. szept. 10. 19:18
Hasznos számodra ez a válasz?
7/27 anonim válasza:
Fogadd Őszinte Részvétemet! Az idő majd enyhíti a fájdalmadat, hidd el!
2011. szept. 10. 19:25
Hasznos számodra ez a válasz?
8/27 anonim válasza:
Fogadd őszinte részvétemet!
Hidd el egy idő után megnyugszol, az elején nagyon nehéz, főleg ha nagyon közel álltatok egymáshoz.
És egyett ne felelj el ő már jó helyen van!
Légy erős!
(Tudom mit érzel , én a nagymamámat veszítettem el igaz annak már több mint fél éve, de még mindig nehéz, hogy nincs itt. De tudom , hogy lélekben mindig velem lesz!)
15/l
2011. szept. 10. 19:25
Hasznos számodra ez a válasz?
9/27 anonim válasza:
Részvétem.
2011. szept. 10. 19:26
Hasznos számodra ez a válasz?
10/27 anonim válasza:
Részvétem! A lényeg az, amit már előttem is írtak, nem szégyen, ha sírsz. Én is szoktam néha egy-két nagyobb dolgon, és nem szégyellem, ez tesz minket emberré. Amúgy, nem sok mindent tehetsz. El kell Őt engedned, és csak a régi, jó emlékeknek kell megmaradniuk. Állítólag az idő mindent begyógyít. Hidd el, pár hét után már talpra fogsz tudni állni, és nem fog ilyen mélyen érinteni, legalábbis nem annyira, hogy csak erre tudj gondolni. Nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültél.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: